A Nyugat
egy nukleáris háborút kockáztatott volna azzal, ha segítséget nyújt a
magyar forradalmároknak 1956-ban – mondta el az InfoRádiónak Magyarics
Tamás történész, Az 1956-os forradalom a világpolitikában című
konferencia egyik előadója.

Az ELTE
docense elmondta: a történelemtudomány már összegyűjtött annyi adatot a
korszakról, amelyek alapján a magyarság félredobhatja a
cserbenhagyottság érzését. Ennek ellenére sokan még mindig úgy érzik,
hogy a nyugati hatalmak nem úgy cselekedtek, ahogy kellett volna.

A történész azonban elmondta: a
Szovjetunió akkoriban úgy vélte, hogy Magyarország és Kelet-Európa a
biztonság szempontjából létfontosságú számára, ezért mindenképpen meg
akarta tartani a térséget.

A
felszabadítás egy háborúhoz vezetett volna, ekkora árat pedig nem
akartak fizetni, mivel ez akár egy nukleáris háborúhoz is levezethetett
volna.

A forradalom azért volt
kényelmetlen a Nyugat és elsősorban az Egyesült Államok számára, mert
nem számítottak rá. Előtte többször hangoztatták, hogy nem nyugodnak
bele abba, hogy Kelet-Európa szovjet befolyás alá került, de azt is
elmondták, hogy a helyzetet nem fegyveres úton akarják
megoldani.