Potom hatvan millió euróért, vagyis mintegy 15 milliárd forintnak megfelelő áron árulja új tulajdonosa, Habsburg Dominik a romániai „Drakula-várat”. (Forrás: MTI)

Habsburg Dominik, alig fél év büszke tulajdonosi lét után döntött az eladás mellett, miután tavaly nyáron visszakapta a román államtól az egykor a család tulajdonában lévő várat.

Időközben már Brassó város vezetősége is jelezte érdeklődését az épület iránt. Aristotel Cancescu, a város tanácsának elnöke már a hét elején Bécsben folytatott tárgyalásokat banki kölcsön miatt. A kastélyra azonban a román kulturális tárcának elővásárlási joga van. A tárca vezetője, Adrian Iorgulescu viszont sokallja az árat, és javasolja, hogy egy szakmailag megalapozott felmérés után határozzanak meg új vételárat.

Viszont ha az állam lemond az elővásárlási jogáról, elméletileg bárki megveheti a hatalmas sziklaszirten álló, 14. századi lovagvárat. Tehát csak több mint félszáz millió euró, némi adminisztrációs munka, és máris boldog tulajdonosa lehet valaki a „Drakula-várnak”. Vagy mégsem?

A Brassótól délre lévő Törcsvár várának érdekessége, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem sok köze van Drakulához. A sokat sejtető becenév ellenére azt pedig végképp ne gondoljuk, hogy a vár a regény- és filmvilágban Drakulaként
közismertté vált személy alapötletéül szolgáló havasalföldi uralkodóé, Vlad Tepesé volt. Vlad Tepes legfeljebb látogatóként járt a várban, valószínűbb azonban, hogy inkább annak börtönében raboskodott. Valójában a várkastély „beceneve” egy kissé félresikerült, bár kétségtelen, hogy turisztikai szempontból igen kedvező a környék számára.

A várat a Bucsecs és a Királykő-hegységet elválasztó Törcsvári-hágó védelmére, Nagy Lajos király építtette 1377-ben. A hágó ugyanis fontos kereskedelmi útvonal volt a Brassói-medence és Havasalföld között.

Sok tulajdonosváltás után a várat 1916-ban IV. Károly, feleségének Zita királynénak adta. Két évvel később 1918-ban Mária, román királynő tulajdonába került: Némi átalakítás és felújítás után a kastély kedvelt királyi nyaralóhellyé vált. Amikor 1931-ben Ilona hercegnő feleségül ment Habsburg Alberthez, az ő tulajdonába került a kastély. Maga a jelenlegi tulajdonos, Habsburg Dominik (Ilona hercegnő fia, Károly király unokaöccse) is a várban töltötte gyerekkorát. Tíz éves volt, amikor 1948-ban, a kommunista hatalomátvételkor az uralkodói családnak el kellett hagynia az országot.

A leromlott, elhanyagolt várat csak 1956-ban nyitották meg a nagyközönség előtt, történeti- és szépművészeti múzeumként. Az épület felújítására 1987 és 1993 között került sor.

Nem csoda, hogy nagy port kavart a várkastély visszaadása, valamint az állam és Brassó vásárlási szándéka, ugyanis túl azon, hogy maga a kastély festői környezetben és viszonylag jó állapotban van, az épület „álhírneve” turisták tízezreit vonzza évente, ami nem kevés bevételt jelent az államnak és a környékbelieknek.