Az IDC
prognózisa szerint 2008-ra a teljes Linux-piac értéke meghaladja a 35
milliárd dollárt, de vajon megérett-e már ez az operációs rendszer, hogy
az oktatási rendszerben is nagyobb szerepet kapjon?
(Forrás: Magyar
Rádió)

Mi kell ahhoz, hogy egy
technológia az oktatási rendszerben is piaci súlyának megfelelő
hangsúlyt kapjon? A megkérdezett hazai felsőoktatási, középiskolai és
általános iskolai oktatók véleménye szerint kiforrott, széles körben
elterjedt technológia, oktatási célokra könnyű és kedvező
beszerezhetőség, képzett – és folyamatosan továbbképzett – oktatók,
folyamatosan frissülő, magyar nyelvű tananyag, és természetesen igény a
végzett szakemberekre a későbbi munkáltatók
részéről.
 
Az IDC prognózisa szerint 2008-ra
a teljes Linux-piac érték – beleértve a szervereket, asztali gépeket és
a szoftvereket is – meghaladja a 35 milliárd dollárt, amelyből tisztán a
szoftverek várhatóan több mint 14 milliárd dollárt tesznek majd
ki.

Egyesek szerint a Linux ma már
minden kritériumnak megfelel, és megérett rá, hogy az oktatási
rendszerben is nagyobb szerepet kapjon. Mind a diákok, mind az iparági
szereplők részéről igény van rá, hogy tovább növekedjen a Linux és a
nyílt forráskódú szoftverek oktatásban betöltött szerepe – hangzik a
megkérdezett, Linuxot oktató hazai oktatási intézményekben tanítók
véleménye.

„Főiskolánkon1995 óta
foglakozunk Linux oktatással a Unix/Linux operációs rendszer tárgy
keretében, amely a Mérnök informatikus szak kötelező tantárgya. A
kezdeti tematika mára jelentősen kibővült. Intézményünkben ebben a
képzésben évente mintegy 1 000 főiskolai hallgató részesül – beleértve
határainkon túlnyúló Konzultációs központjainkat is (Románia, Szlovákia,
Szerbia). A hallgatóknak lehetőségük nyílik diplomamunkájukat linuxos
témában elkészíteni – erre is nagy igény mutatkozik” – tájékoztat Dr.
Ágoston György, a Gábor Dénes Főiskola tanára. „Mivel az oktatásban ki
kell várnunk, amíg kiforr és széles körben elterjed egy technológia,
csak ezt követően tudjuk beilleszteni a tantervbe. A Linux világszintű
és hazai piaci elterjedésével párhuzamosan mi is tervezzük, hogy a
jövőben nagyobb hangsúlyt fektetünk ennek a területnek az oktatására” –
említi az oktató.

„Már a tavalyi
évben is kísérleti jelleggel használtunk Novell Linux Desktop
megoldásokat, ám ebben az évben a SUSE Linux Enterprise Desktop
tesztelése után úgy döntöttünk, teljeskörűen bevezetjük a Novell új,
desktop oldali megoldását. Összesen 650 diákunknak van lehetősége a
linuxos oktatásban részt venni” – mondja Turi Sándor, a balatonfűzfői
Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
igazgatója.

„A Budapesti Műszaki
Főiskola – ezen belül elsősorban a Neumann János Informatikai Kar –
régóta foglalkozik a Linux és a nyílt forráskódú rendszerek oktatásával.
Képzésünk folyamatos fejlesztésének eredményeképpen több karon, egyre
szélesebb körben ismerhetik meg a hallgatók a Linux világát. Az
informatika karon tanulmányai során minden hallgatónk találkozik ezen
rendszerrel és lehetőségük van a hallgatóknak a szakirányok, illetve a
választható tárgyak keretében ezirányú ismereteik elmélyítésére – említi
Dr. Tick József, a Budapesti Műszaki Főiskola Informatikai
rektorhelyettese.

„A Pécsi
Tudományegyetem Természettudományi Karán a többi fontos irány mellett
igen régóta kiemelten fontosnak tartjuk a nyílt forráskódú rendszerek
oktatását, és a szabad szoftverek fejlesztéséhez való hozzájárulást. A
Karon 2000-ben épült ki az első hallgatói labor, amelyben Linux
operációs rendszert használtunk. Ma már a Kar minden olyan egységében
folyik Linuxos oktatás, ahol számítástechnikát tanítanak bármilyen
szinten, így minden diákunk megismerkedik a nyílt forráskódú
rendszerekkel a képzés során* – mondja Dr. Gábriel Róbert egyetemi
tanár, a PTE Természettudományi Karának dékánja.

A Linuxos szakemberképzés területén is jelentős
előrelépés történt az elmúlt években. 2002-ben indult egy
rendezvénysorozat, Linux az oktatásban (LOK) címmel, amelyet
kifejezetten az általános-, és középiskolák, felsőoktatási intézmények
informatika tanárainak, rendszergazdáinak, az iskolák vezetőinek
szerveznek neves iparági előadók részvételével. A rendezvény célja a
folyamatos továbbképzés biztosítása, és a technológiai újdonságok
ismertetése. A tavaly októberben immáron hetedik alkalommal megrendezett
konferencia több mint 160 regisztrált résztvevővel
zajlott.

Az oktatók egyetértettek
abban is, hogy mindenképpen előnyt jelent, ha a diákok szélesebb körű
ismeretekkel rendelkeznek. „Mivel nem konkrétan Word-öt hanem
szövegszerkesztést tanítunk, az OpenOffice Novell változata is kiválóan
alkalmas arra, hogy ezt a készséget diákjaink elsajátítsák. Néhány gépen
meghagyjuk a korábbi operációs rendszereket, olyan programok
futtatására, amelyekhez még nem készült linuxos kliens (például
AutoCad), de alapvetően arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben
kihasználjuk a linuxos megoldások előnyeit: a stabilitást és a
megbízhatóságot. Hiszünk abban, hogy a nyílt forráskódú megoldások
jelenthetik a jövő technológiáját” – mondja a már idézett
iskolaigazgató, Turi Sándor.

„A
több-lábon-állás – értsd: a ‘hagyományos’ ismeretek és rendszerek
mellett például a Linux megismerése – mindenképpen növeli hallgatóink
piacképességét, ez már sok végzősünk esetében bizonyítást nyert” –
említi meg Dr. Tick József.

„Több
végzős diákunk is olyan munkahelyeken dolgozik, ahol követelmény volt a
Linux ismerete, illetve Linux rendszergazdaként dolgozik. Egyik diákunk
szakmai versenyen országos 4-ik helyezést ért el – a versenyen indulók
közül egyedüli volt, aki Linux-ot használt* – hangsúlyozza Kádár Péter, a
sarkadi Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai
Szakképző Iskola tanára.

„A végzős
hallgatók elhelyezkedési esélyeit egyértelműen növeli hogy Linuxot
tanultak, hiszen a www szerverek mintegy 60 százaléka Apache, aminek
elsődleges platformja a Linux. A diákok is szívesen tanulják a linuxos
ismereteket, a veszprémi Pannon Egyetemen például a hallgatók még öt
évvel ezelőtt, önszerveződéssel hozták létre a Veszprémi Linux User
Group-ot (VLUG)” – meséli Pulai Gábor, a veszprémi Pannon Egyetem
Informatikai Irodájának vezetője.

„Fontos, hogy a nyílt forráskódú programok megfelelő
támogatottsággal rendelkezzenek a kereskedelmi szoftvercégek részéről.
Így egyre elterjedtebbé válnak, és a velük kapcsolatos szakértelem is
felértékelődik. Mindemellett a megfelelő támogatás a nem professzionális
felhasználók számát is növeli, mivel a zárt forráskódúaknál jóval
kedvezőbb árú programok ezáltal éppolyan elegánsakká és
felhasználóbarátakká válnak, mint ,,szokványosabb* társaik”- hansúlyozza
Dr. Gábriel Róbert.