Liszt
Ferenc jótékonyságát és Szent Erzsébet legendája című oratóriumának
történetét bemutató kiállítás nyílt a zenszerző életének és
munkásságának szentelt budapesti emlékmúzeumban – közölte az intézmény
igazgatója.
(Forrás: Múlt-kor)

Eckhardt Mária elmondta, hogy régóta tervez egy
kiállítást „a jótékony Lisztről”. Hozzátette: feltűnő, hogy Liszt Ferenc
egész életén át milyen nagylelkű volt és milyen sokféle módon segített
az embereknek. „Szinte kapóra jött az idei Szent Erzsébet-év, hiszen a
zeneszerző oratóriumot írt Árpád-házi Erzsébetről, II. András és
merániai Gertrúd leányáról, Lajos türingiai őrgróf hitveséről” –
jegyezte meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeum igazgatója.

A kiállítás betekintést nyújt Liszt és a ferences
eszmevilág kapcsolatába is – hangsúlyozta Eckhardt Mária, emlékeztetve
arra, hogy Erzsébet volt az első harmadrendi ferences szerzetes német
földön, Liszt Ferencet pedig a pest-budai ferencesek konfrátereként,
vagyis tiszteletbeli tagjaként tartották számon.

A tárlat egyik szenzációja az oklevél, amely a
konfráterré fogadásról szól, és amelynek digitális másolatát a weimari
Goethe és Schiller Archívumtól kapták – mutatott rá a múzeumigazgató.
Hozzáfűzte, hogy az anyag Liszt Ferenc humanista tevékenységét igen
széleskörűen ábrázolja, látható lesz például Lammenais abbé levelének
másolata. Az 1835-ben kelt, a kor stílusának megfelelő írás Liszt
Párizsban megjelent cikksorozatának első részére reagál, amelyben a
zeneszerző a művészek társadalmi helyzetét elemzi. „(…) a cikke nagyon
jó és ami különösen tetszik benne, az a humanitás ami az elejétől a
végéig áthatja” – szól Lammenais levele.

Több díszes oklevél is dokumentálja, hogy Liszt Ferenc
szívesen és gyakran vállat jótékony fellépéseket. Látható lesz például a
kiállításon a Zion Betegsegélyező Egylet és a Gazdasszonyok Egyletének
köszönő oklevele. A tárlaton láthatóak lesznek olyan jegyzetek is,
amelyek azt igazolják, miként segítette Liszt a nélkülöző zeneszerző
társakat. Kiállítják azt az adományozó levelet is, – mondta Eckhardt
Mária – amellyel a Nemzeti Zenedének, a Zeneakadémia elődjének 1846-ban
nagyobb összeget juttatott.

„Igyekszünk eloszlatni azt a mai tévhitet, amely
szerint Liszt Szent Erzsébet legendája nem tudott a repertoárban
meggyökeresedni. Ellenkezőleg: a maga korában slágerdarab volt, sokat
játszották. Ennek a dokumentumait is bemutatjuk. Kiállítjuk az első
előadás szólamanyagát, azokat a lapokat is, amelyekre a muzsikusok
különböző megjegyzéseket írtak, például, hogy hány órát próbáltak az
1862-es ősbemutatóra” – hangsúlyozta a múzeumigazgató. Az ősbemutató
után egy évvel Münchenben Hans von Bülow (Liszt első veje) vezényelte a
második és harmadik előadást, a negyediket pedig Smetana cseh zeneszerző
Prágában – ezek dokumentumai is láthatók.

A wartburgi templom Erzsébet életét és tettét ábrázoló
freskóit, Moritz von Schwind képeit metszetek formájában számos
képzőművészeti és irodalmi albumban tették közre. Az oratóriumot ihlető
képekből Lisztnek is volt albuma, amely elkallódott, de sikerült egy
másik korabeli kiadványt találni – tette hozzá Eckhardt
Mária.

A Liszt Szent Erzsébet
nyomában című kiállítás július 31-ig látható a Régi Zeneakadémia
épületében, az Andrássy úton található emlékmúzeumban.