A 15-16
éves diákok közel harminc százaléka nem érti, amit olvas és a
matematikai teljesítményeik is egyre aggasztóbbak – erősítették meg egy
2006-os felmérés most közzétett adatai a korábbi
vizsgálatokat.
(Forrás: FigyelőNET)

Tavaly május 31-én immár negyedik alkalommal került sor
az úgynevezett Országos kompetenciamérés lebonyolítására az ország
összes általános és középfokú iskolájában. A felmérés a két évvel
korábbihoz hasonlóan a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók szövegértési
képességét és matematikai eszköztudását mérte. A három évfolyam
felmérése során 3768 iskola 342 256 tanulója – gyakorlatilag minden
érintett – írta meg a teszteket.

Az
eddigi kompetenciamérések között eltelt viszonylag rövid idő miatt nem
vonhatunk le messzemenő következtetéseket a mérési eredmények trendjére
vonatkozóan – mondta a FigyelőNetnek Balázsi Ildikó, a suliNova Kht.
Értékelési Központjának vezetője. Annyi azonban elmondható, hogy a
2006-os felmérés visszaigazolta az eddigi hazai és nemzetközi
vizsgálatokat, amelyek azt mutatják, hogy erős hiányosság tapasztalható
az alapkompetenciák területén a diákok közel
egyharmadánál.

A tanulók
teljesítményét a vizsgálatban négy szintre bontották fel. Ebből az első
azt jelenti, hogy a mindössze ezen a szinten (vagy még ezen sem)
teljesítő tanulók nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel
tovább tudnának tanulni. Olvasás-szövegértésben e tanulók aránya
2006-ban a 6. évfolyamon több mint húsz, nyolcadik évfolyamon közel 28,
tizedik évfolyamon 29,1 százalék volt. Matematikából a hatodik
évfolyamon a diákok majdnem fele, nyolcadik évfolyamon több mint 43,
tizedik évfolyamon 34,1 százalék teljesített az első szinten vagy az
alatt.

Az eredmények a szakembereket
nem lepték meg, hiszen ehhez hasonló adatokat mutattak a vizsgálatok
korábban is, s nem történt a közoktatásban olyan horderejű változás,
aminek következtében ettől eltérő arányokra lehetett volna számítani. Az
átlagok 2003-as, 2004-es és 2006-os összehasonlításánál a hatodik
évfolyamot tekintve matematikában és olvasás-szövegértésben is
megfigyelhető egy halvány elmozdulás, az előbbinél negatív, az utóbbinál
pozitív irányba. A hatodikos matematikateszten 2006-ban a két évvel
azelőttihez képest 12 ponttal rosszabb átlagos eredmény született. (A
2003-as első kompetenciamérés országos átlagát 500 pontnak állították
be.) Ugyanezen az évfolyamon a szövegértési teszt esetében ezzel szemben
évről évre kicsivel jobb feladatmegoldást produkáltak. A többi
évfolyamon nem tapasztaltak jelentős elmozdulást.

Balázsi Ildikó szerint a matematikában megfigyelhető
rendkívül rossz teljesítmény (minden második gyereknél hiányzik az
alapvető, továbblépéshez szükséges matematikai kompetencia!) abból
fakadhat, hogy ezek a tanulók még nem nagyon találkoztak olyan
tesztekkel, amelyek nem a megtanult ismereteket, hanem azok alkalmazását
kérték volna számon.

A régiók
teljesítmény szerinti sorrendje hasonlóan alakul mindkét teszten és
mindhárom évfolyamon. A legmagasabb átlageredményt Nyugat-Dunántúl régió
tanulói érték el, a leggyengébb átlageredmények pedig Dél-Dunántúl,
Észak-Alföld, Észak-Magyarország régiókban születtek. A területi
eloszlások mentén vizsgálva a teljesítménykülönbségeket: nagy részük az
egyes régiók, megyék és kistérségek társadalmi, gazdasági helyzetében
mutatkozó különbségekkel magyarázhatóak – tette hozzá Balázsi
Ildikó.

Településtípus szerint a
korábbi évekéhez hasonló teljesítménykülönbségeket találunk a 6. és a 8.
évfolyamon. A kisebb települések felé haladva fokozatosan csökkennek a
teljesítményátlagok. A 6. és a 8. évfolyamon a községi iskolákban
tanulók átlaga 30 ponttal marad el az országostól, a két szélső érték – a
községekben és a fővárosban tanulók eredményértékelése – között több
mint 60 pontnyi a különbség mindkét felmért terület átlagos
teszteredményeiben.

A gimnazisták és
a szakiskolások átlagteljesítményében óriási – matematikából 148,
szövegértésből 166 pontnyi – a különbség. Ugyanakkor a gimnáziumi és a
szakközépiskolai tanulók feladatértékei között is több mint 60 pontos
különbséget tapasztalhatunk, ami annál is inkább jelentős, hiszen
mindkét képzési forma a tanulók érettségihez juttatását
célozza.

A teljesítményméréseken
esetenként jelentős különbségek adódhatnak a lányok és a fiúk
képességeiben: a lányok inkább a szövegértés-, a fiúk pedig a
matematikateszteken érnek el jobb eredményeket.