Belevaló
tanárok és úri cigányok lakják a helyiek szerint az alig ezer fős
Cserhátsurányt, a település kincsének azonban a helyi iskola számít,
amely mindent megtesz a diákok érdekében.
(Forrás: origo)

Belevaló tanárok és úri cigányok lakják a
helyiek szerint az alig ezer fős Cserhátsurányt, a település kincsének
azonban a helyi iskola számít, amely mindent megtesz a diákok érdekében:
egy tanulónak is indítanak külön nyelvórát, a suli sportolói
rendszerint országos döntőkben végzik, a roma diákokat pedig
középiskolába juttatják tovább. Az iskola a köztársarsági elnök szerint
is példakép lehetne a diákokért harcoló falvak számára, bár a helyieket
legalább annyira meglepte Sólyom László mosolya, mint az iskola
menybemenetele.

A köztársasági elnök
országjárása során a falvak vezetőivel beszélgetve azt tapasztalta,
hogy a kisközségek legnagyobb gondja, az iskola megtartása – mondta az
[origo]-nak Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal
főosztályvezetője, aki szerint az államfő Cserhátsurány kiválasztásával
olyan példát akart mutatni, ahol jól működik az iskola. Kumin szerint
azért esett az államfő választása a falura, mert nem fejlett régióban
fekszik, így a nevelési eredményeket nem lehet a területi előnyökre
fogni. Az elnöki hivatal számára jelen esetben fontos volt az is, hogy a
kevés figyelmet élvező falu közel legyen a fővároshoz. Távolabbi
településekre inkább a több napos országjárás keretében utazik az
államfő. Ezek figyelembe vételével pedig adta magát a nógrádi falu –
tette hozzá Kumin.

A kistelepülések
iskolái sorra szűnnek meg a gyerekhiány miatt, de a Nógrád megyei
Cserhátsurány nem csupán a környező falvak diákjait vonzza, hanem már
Balassagyarmatról is elszipkázza a hatéveseket. Nem mindig volt ez így.
Néhány éve hónapok alatt közel 40 gyereket vittek el a szülők a helyi
iskolából, majdnem le kellett húzni a rolót. „A probléma láttán nem
felemeltük a kezünket, hanem munkába fogtunk. Tökös kis gárda ez” –
elevenítette fel a nehéz időket Sztancsik József, a Tessedik Sámuel
iskola igazgatója.

A fejlesztések
végül olyan jól sikerültek, hogy Sólyom László köztársági elnök
szombaton a 960 lakosú faluban tartotta meg a tanévnyitó ünnepséget. Az
államfő azt mondta: a korábban bezárásra ítélt iskola jelenleg vonzza a
környékbeli diákokat, átlagon felüli oktatást kínál. Ezt azzal
támasztotta alá, hogy intézményben végzettek 65 százaléka tanul tovább a
felsőoktatásban. Sólyom László kiemelte azt is, hogy miközben több
iskolában elkülönítve oktatják a romákat, addig a Cserhátsurány és a
szomszédos Herencsény által közösen működtetett iskola diákjainak 30
százalékát kitevő cigánygyerekek minden évben nyújtanak valamilyen
kiemelkedő teljesítményt.