Konszolidáltabbá
vált az állam és az egyházak viszonya az oktatás finanszírozása terén –
mondta Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi
Kapcsolatok Titkárságának vezetője.
(Forrás: MTI)

A második Gyurcsány-kormány hivatalba lépése után
komoly erőfeszítések születtek annak érdekében, hogy az egyházi oktatás
finanszírozásában érintett kormányszervek összehangoltabban végezzék
munkájukat – közölte Csepregi András. Szerinte az egyházi fenntartású
oktatási intézmények úgynevezett kiegészítő támogatását – amit a
költségvetés az alapnormatíván felül juttat az intézményhálózatnak – az
önkormányzatok közoktatásra fordított kiadásai alapján, az oktatott
diákok létszámának arányában számítják ki, az adatgyűjtés és az
adatértelmezés folyamata pedig a kormányzati szervek között is gondos
egyeztetést igényel.

A kormány
szakmai alapon, rendeletben kívánja szabályozni a kiegészítő támogatás
kiszámításának módját, amely a jövőben szakfeladatonként veszi számba az
önkormányzatok ráfordításait, s ezeknek megfelelően állapítja meg az
egyházi iskolák kiegészítő támogatását. A készülő rendeletről a
közoktatási intézményeket fenntartó egyházakkal folyamatosan
egyeztetnek.

Az egyházi oktatás
finanszírozása viszont a leggondosabb egyeztetés mellett sem lehet
konfliktusmentes. A probléma gyökere, hogy az alapnormatíva a tényleges
kiadásoknak csak egy részét, a 2006-os adatok szerint például országos
átlagban 62 százalékát fedezi – közölte Csepregi András. Egy anyagilag
erős önkormányzat gond nélkül előteremtheti a különbséget, de egy
szegény önkormányzat költségvetését pattanásig feszíthetik az oktatási
kiadások – jegyezte meg.

Elmondása
szerint a települések szempontjából nézve előnyt élveznek az egyházi
fenntartású iskolák, mivel azt a pénzt, amit egy szegény önkormányzat
esetleg nehezen teremt elő, az egyházi iskolafenntartó végül megkapja az
állami költségvetésből. Elmondta, hogy az egyházi fenntartó arra
hivatkozva tartja magára nézve hátrányosnak a finanszírozás szerkezetét,
hogy a kiegészítő támogatásnak csak egy részét – 2006-ban szűk két
harmadát – kapja meg a tárgyévben, a fennmaradó hányadot csak a
rákövetkező év végén, a zárszámadási törvényben megállapított
korrekcióban.

Éppen ezt a problémát
kívánja enyhíteni a kormány idén a 2007-es költségvetés módosításával,
amely az egyházi fenntartók számára megállapított, diákonkénti 145 ezer
forinthoz még az idén hozzátesz 45 ezer forintot, előre hozva ezzel a
jövő év végén kifizetendő korrekció egy részét – tette
hozzá.

Tájékoztatása szerint mintegy
90 ezer diák jár egyházi közoktatási intézményekbe, ami az
esélyegyenlőség elvét tekintve azt jelenti, hogy ennyi tanuló után
kapnak kiegészítő szubvenciót 2007-ben az egyházak. Ezt viszont a
fenntartó egyházak, és nem az iskolák kapják meg, ami azt jelenti, hogy a
fenntartók nem létszámarányosan, hanem iskoláik egyedi igényei szerint
osztják szét a pénzt – mutatott rá. A nagy iskolahálózatot fenntartó
egyházak számára ez komoly mozgásteret, a hatékony gazdálkodás
lehetőségét jelenti – hangsúlyozta.

Csepregi András figyelemre méltónak nevezte azt a
kezdeményezést, hogy azok, akik szívesen rendelkeznének adójuk egy
százalékával, de nem áll módjukban felajánlani semmilyen összeget
(munkanélküliek, diákok, nyugdíjasok), a jövőben nyilatkozhassanak
arról, mely egyházaknak adnák azt, ha körülményeik ezt lehetővé tennék.
Természetesen meg kell vizsgálni, hogy ezeknek a „virtuális”
felajánlásoknak a számon tartása lehetséges-e, és milyen feladatot róna
az adóhatóságra – fűzte hozzá.