Strasbourgban
megünnepelték szerdán az Európai Parlament (EP) ötvenedik
születésnapját. (Forrás: MTI)

Az ünnepélyes ülésen részt vett Hans-Gert Pöttering, az
EP elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint
Janez Jansa szlovén miniszterelnök, a tagállamok kormányait képviselő
Európai Tanács soros elnöke. Az ünnepségre az uniós intézmények vezetői
mellett meghívást kaptak az európai nemzeti parlamentek vezetői, illetve
az EP korábbi vezetői is. Magyarországról Mandur László, az
Országgyűlés alelnöke vett részt a rendezvényen. Az Európai Parlament
elődje, a kizárólag konzultációs jogokkal rendelkező Európai Parlamenti
Közgyűlés 1958. március 19-én, Strasbourgban tartotta alakuló
ülését.

Ötven év
alatt a hat tagország által kinevezett, 142 fős, négy munkanyelvet
használó közgyűlésből 27 tagországban közvetlenül megválasztott, 23
nyelvű, 785 fős, kiterjedt jogalkotói, költségvetési és ellenőrzési
jogkörű Európai Parlament jött létre. A lisszaboni szerződés
ratifikálását és a 2009 júniusi EP-választásokat követően 751
képviselőből álló, még erősebb jogosítványokkal rendelkező parlament ül
majd össze.

Az EP eddigi története jól tükrözi magának az európai
integrációnak a folyamatát. A testület állásfoglalása egyre több
kérdésben megkerülhetetlen – bizonyos témákban az EP
egyetértésére van szükség ahhoz, hogy érvényes uniós döntés szülessen,
számos más kérdésben véleményezési joga van.

Jogköre tehát messze nem azonos a
nemzeti parlamentek törvényalkotó jogkörével. Befolyása mindazonáltal
már elég nagy ahhoz, hogy a testületet valósággal „ellepjék” a különböző
lobbisták, érdekérvényesítésre törekvő üzleti vagy társadalmi
csoportok. Az EP mérete pedig az új tagállamok belépése folytán oly
hatalmasra duzzadt – nem csupán a képviselők számát, hanem az őket
kiszolgáló apparátus létszámát illetően is -, hogy sok európai polgárban
felmerül a kérdés, behozza-e a bele fektetett pénzt egy ekkora
testület.