A
kulturális élet idén tavasszal igen élénk és mozgalmas: kezdődik a
Reneszánsz év tavaszi programsorozata, a 4X a Reneszánsz, melynek
keretein belül négy neves múzeum nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
(Forrás: [origo])

A középpontban
Mátyás király lesz, trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából. Mit
érdemes megnézni? Képzeletbeli utazásra indulunk, négy megállóra
érvényes kulturális szakaszjeggyel, melynek során felsorakoztatjuk a
legérdekesebbnek ígérkező programokat, így mindenki választhat az
ízlésének megfelelőt.

Négyszeres
megújulás, négyszeres programmennyiség: A Budapesti Történeti Múzeum, az
Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchenyi
Könyvtár közös, egymásra épülő programokkal szórakoztatja a kultúrára
éhező közönséget.

Első virtuális
állomásunk az Országos Széchenyi Könyvtár, ahol március 14. és június
15. között a Csillag a holló árnyékában kiállítást láthatjuk, mely a 600
éve született Vitéz Jánost röpíti el hozzánk, illetve vele jön a
magyarországi humanizmus kezdete is. A kiállítás célja, hogy felrajzolja
az ország teljes könyvkultúráját a korai humanizmus
hátterében.

Vitéz János fontos
motorja volt a magyarországi „nagy” reneszánsznak: irodalmár, diplomata,
mecénás, könyvgyűjtő, főpap és az itáliai kulturális változások egyik
fő közvetítője. A kiállításból megtudjuk, mit olvasott, milyen könyveket
gyűjtött, miket írt a margóra olvasás közben, és mi kötötte ahhoz a
híres Hess Andráshoz, aki 1472-ben felállította Budán hazánk első
nyomdáját.

A Könyvtár a kicsikre is
gondolt, interaktív gyerekfoglalkozásokat szervez a Csillag a holló
árnyékában kiállításhoz kötődően. Kéthetente, vasárnapról vasárnapra
egyre több titkot tudhatnak meg a reneszánsz művészetről. Többek között
azt, hogy hogyan készültek Mátyás király korában a könyvek, hogyan
működött a festékkeverés és mik az iniciálék titkai. Ráadásul itt
nemcsak a mindent a szemnek de a mindent a kéznek is érvényesül, a
gyerekek kipróbálhatják az írnokok, festők munkáját.

A kiállítást sikerült igazi ereklyének minősülő
kódexekkel, könyvekkel fűszerezni, így szerencsére nem csak a
művészettörténészek és kutatók kóstolhatják meg a kultúra eme
különlegességét. Láthatjuk azon kalandos sorsú Livius-köteteket, amik
először térnek vissza Magyarországra azóta, hogy a Vitézt követő
esztergomi érsek, Beckensloer ellopta, és Salzburgba vitte őket. Ezen
kívül megcsodálhatjuk az első Magyarországon nyomtatott könyvet, a
Cronica Hungarorumot is, amely a már említett Hess András nyomdájában
készült.

A második állomásra
érkeztünk, a helyszín a Budapesti Történeti Múzeum. Itt március 19. és
június 30. között a királyi udvart, tehát Mátyás szűkebb környezetét
fedezhetjük fel. A Mátyás, a király – Hagyomány és megújulás a magyar
királyi udvarban 1458-1490 című kiállításnak csak a neve ilyen hosszú és
monoton. Nem kell tehát megijedni, további érdekességek várnak
ránk.

Egykori valós helyszínén, a
Budai Várban festmények és szobrok mellett ötvöstárgyak és miseruhák,
díszes kódexek és fegyverek, oklevelek és díszesen faragott kőemlékek
idézik fel az uralkodó és környezete életmódját. Utoljára 25 éve volt
Mátyás-kiállítás – akkor a Magyar Nemzeti Galériában, s most a Budapesti
Történeti Múzeum látványos, modern technikai eszközöket is felvonultató
tárlatota megmutatja a múzeumokban az elmúlt negyed évszázadban történt
változásokat is. A történelmi vonal mellett abszolút ott a személyes
szál is; a kiállítás az udvart minden szögből bemutatja. Megismerjük a
portréknak köszönhetően a királyt és a királynét, illetve az udvar
fontosabb alakjait. Beleláthatunk a királyi udvar költségvetésébe, ami a
pompa és a harcok finanszírozásához elengedhetetlen volt. A királyi
udvar, az ünnepségek, és a haditábor is megelevenedik. Hétköznapoktól a
harctérig, mindent láthatunk majd.

A
Budapesti Történeti Múzeum látványos, modern technikai eszközöket is
felvonultató tárlatot tervez, amely megmutatja, hogy a múzeumokban az
elmúlt negyed évszázadban milyen változások mentek végbe. Az itteni
meglepetés az Ausztriából egyenesen Pestre érkező hat festett fapajzs:
ezeket – a legenda szerint – a Fekete Sereg Bécs visszafoglalásakor
zsákmányolta.

Beszállás, jön a
harmadik megálló. Leginkább a nőknek és szépet kedvelőknek kedvez az
Iparművészeti Múzeum kiállítása március 25. és június 30. között. A
kíváncsi nézelődők Beatrix királyné hozományába nyerhetnek betekintést. A
majolikaművészet szeretetét Beatrix hozta magával Itáliából, ahol
akkoriban a majolika kelendő luxuscikknek számított. Mátyás király
annyira megkedvelt e gyönyörű portékát, hogy a Budai várban műhelyt
létesített, minél több van belőle, annál jobb alapon.

Az Iparművészeti Múzeum nagyszabású nemzetközi
kiállítás keretén belül bemutatja luxusipar kiemelt műfaját, a
majolikaművészetet. A luxuskerámia megismertetésén felül a fő cél a
magyar királyi udvarban megjelenő majolika tárgyak eredetének alapos
vizsgálata. Az újdonság itt sem maradhat el, a nagyközönség először
tekintheti meg a felbecsülhetetlen értékű Corvin tálak fennmaradt
darabjait. A Mátyás és Beatrix címerével díszített tálak közül hármat
láthatunk majd, szerencsére üvegburában, így véletlenül sem tudjuk
összetörni őket.

Végállomás
következik, leszállás a Magyar Nemzeti Galériánál, ahol a március 28-án
nyíló kiállítás átöleli a gótikától a barokkig terjedő magyarországi
művészetet. Itthon először látható reneszánsz műtárgyak, restaurált
táblaképek és erődrajzok tekinthetők meg. Akit vonzanak a liturgikus
tárgyak, azokat örvendezteti meg igazán a 4X a Reneszánsz utolsó
állomása. A már régóta nem látható kincsek a Galéria raktárában
porosodtak, a pókháló és sötétség fogságából szabaduló képek most újra
régi pompájukban ragyoghatnak. A prófétákon a Szent Katalin-képeken át
sok érdekességet láthatunk. Az itteni élvezetet a restaurátorok
lenyűgöző munkája adja, akiknek köszönhetően az újjászületett képek
öröméneke tölti be a termeket.