A
múlttal való szembenézés kötelességéről beszélt Bogyay Katalin, a
kulturális tárca nemzetközi szakállamtitkára a nemzeti emlékhely
alapkőletételi ünnepségén pénteken a balfi temetődombon, a zsidó
munkaszolgálatosok helyreállított tömegsírjánál. (Forrás:
OKM)
Meg kell mutatni a felnövekvő
generációnak a múltat, hogy felelősen tudja vállalni szavait és
cselekedeteit. Meg kell tanítani mindenkinek, hogy mire képes az ember –
mondta Bogyay Katalin. „Nem hagyhatjuk, hogy a fiatalokat
félrevezessék, nem hagyhatjuk, hogy elpusztított honfitársaink emlékét
meggyalázzák” – mondta, hozzátéve, hogy a magyar kormány elkötelezte
magát: mindennemű antiszemita, szélsőséges megnyilvánulás, kirekesztés
és rasszizmus ellen határozottan fellép.
A Sopron környékén a második világháború utolsó
hónapjaiban felállított kényszermunkatáborok áldozatainak emléket állító
nemzeti történelmi emlékhely létesítését a Holocaust Közalapítvány
kezdeményezte. Szita Szabolcs, a közalapítvány vezető történésze az
ünnepségen az ügy iránt megnyilvánuló összefogásról szólt: egyebek
között a Miniszterelnöki Hivatal, a soproni önkormányzat, az Európai
Unió és a kulturális tárca támogatta az emlékhely
megvalósulását.
A balfi táborba
hurcolták mártírtársainak sokaságával együtt Szerb Antalt, Halász
Gábort, Sárközi Györgyöt, a magyar irodalom és szellemi élet
kiválóságait. Balf volt mindegyikük életében az utolsó
stáció.
A nemzeti emlékhely
emlékművét Kutas László szobrászművész készíti. A kompozíciót a
temetődomb oldalába süllyedő, stilizált embereket ábrázoló kőlapok
alkotják, amelyek az erőltetett menetet szimbolizálják. Az emlékhely
építészeti tervezője Winkler Barnabás.
Az alapkő elhelyezése alkalmából Sessler György, a
Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének elnöke felidézte a több mint
hat évtizede történteket, és figyelmeztetett: „Nem felejthetjük el, hogy
a holokausztba torkolló őrület hogyan kezdődött, nem felejthetjük el,
hogy az oda vezető események kezdetére hasonlító történéseket élhetünk
át napjainkban” is. Az eseményre az Egyesült Államokból érkezett túlélő,
volt kényszermunkás, Andrew Romay megrendítő szavakkal emlékezett a
balfi borzalmakra.
Az alapkőletételi
ünnepséghez kapcsolódva kegyeleti megemlékezést tartottak az 1945.
március 31-i SS-vérengzés megújított emlékhelyénél és a balfi
embermentők újrarendezett emlékkövénél, a balfi művelődési házban pedig
az 1944-1945. évi kényszermunka – erődítésépítés – történetét feldolgozó
állandó kiállítást nyílt.
Magyar,
osztrák és szlovák történészek részvételével – péntektől vasárnapig
tartó – tanácskozás is kezdődött, amelyen a szakemberek egyebek között a
háborús kényszermunka tudományos feltárásának helyzetét elemzik,
szólnak a szellemi élet veszteségeiről, valamint a Sopron vidéki német
lakosság háború utáni kitelepítéséről.
A balfi emlékhelyet a tervek szerint július 4-én
avatják fel.