A sajtó
tehet arról, hogy a két évvel ezelőtti olaszliszkai lincselés cigányügy
lett – állítja az „Újkorcsoport” civil szervezet, amely az eset második
évfordulójára készítette el a gyilkosság sajtó és politikai kezeléséről
szóló jelentését. (Forrás: Inforádió)

Az elmúlt két évben a romákkal szembeni előítéletek új
árnyalatokkal bővültek, és általánossá vált a „duplafenekű” beszéd –
mondta a szervezet elnöke.

Olaszliszkát kezdettől fogva cigányügyként kezelte a
média, és szó sem volt az eset más vonatkozásairól – mondta az
InfoRádiónak az „újkorcsoport” nevű civil szervezet elnöke, aki szerint
az ügyet inkább szegénységkérdésként kell felfogni. A szervezet
Gyorsjelentés Olaszkiszkáról címmel készített
tanulmányt.

Kaderják Dániel
megdöbbentőnek nevezte, hogy politikai preferenciától függetlenül az
elkövetők nemzetiségével magyarázták a 2006. október 15-én történt
gyilkosságot, amelynek során egy tiszavasvári tanárt a gyermekei szeme
láttára verték agyon a Borsod megyei községben annak a kislánynak a
hozzátartozói és ismerősei, akit a férfi gépkocsijával elsodort az út
mellett. A gyerek a vízelvezető árokba esett, de sérülést nem
szenvedett.

A civil szervezet elnöke hangsúlyozta:
ahhoz, hogy érdemi kérdésekkel és feladatokkal lehessen foglalkozni, le
kell számolni a most jellemző gondolkodásmóddal, beszédfordulatokkal és
nyelvezettel.

Kaderják Dániel úgy véli: az
olaszliszkai eset után jellemzővé vált a „duplafenekű beszéd”, amelyet
nemcsak a szélsőséges, de a vezető médiumok és a politikusok is
használnak. Így az egyes bűncselekményről szóló tudósításokat az emberek
rögtön úgy dekódolják, hogy cigányok voltak az elkövetők.


A civil szervezet jelentéséből kiderül, hogy 2006
októbere óta a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiák új elemmel
bővültek. Addig többnyire munkakerülőként és ápolatlanként emlegetett
roma közösséget azóta egy agresszív, a nem romákra veszélyes csoportként
mutatják be.

Az emberek így ma úgy gondolják, hogy a
romák a szabadidejüket legszívesebben lincseléssel töltik – fogalmazott
Kaderják Dániel.

A civil szervezet jelentését
Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannak akarta átadni, de a biztos hivatala
nem fogadta azt. Kállai Ernő közleményében azt írta: az olaszliszkai
eset kapcsán már számtalanszor megfogalmazta véleményét.


A jelentést a politikusoknak illetve a média
illetékeseinek kellett volna elsősorban címezni – fogalmaz a kisebbségi
biztos.