Tömeggyilkosság, politika és erkölcs – ennek a mottónak a jegyében emlékeztek lengyel és magyar történészek a Katynban 1940-ben elkövetett rémtettekről. (Forrás: Duna TV)

Megrázó képek a második világégés korszakából. A katyni erdőből lengyel katonák holtestei kerülnek elő, a koponyákon jól látható a golyók nyoma. Halálukért a szovjet pártvezetés volt a felelős, de ez csak a Szovjetunió felbomlását követően vált nyilvánossá. A XXI. századi Intézetben tartott konferencián Alexander Gurjanov orosz történész   azt mondta: a katyni kérdés nemcsak a mai Oroszország problémája.

A katyni kérdés nemcsak azt jelenti, hogy több ezer hadifoglyot öltek meg, hanem azoknak az évtizedeknek is a kérdése, amely abban állt, hogy az 1980-as évek végéig a Szovjetunió be tudta adni a világnak, hogy a lengyel tisztek haláláért a németeket viseli a felelősség.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint itt az ideje, hogy Oroszország vezetése átérezze, mit várnak el tőle azok az emberek, akiknek a tisztesség, a becsület és az igazság egyaránt fontos.

„Ha ennek az elítélése nem történik meg Oroszország jelenlegi politikai vezetői által, ez egyértelműen az ő erkölcsi értékrendjüket is mélyen meg fogja sebezni. Ezek a dolgok nem múlnak el nyomtalanul soha, és a hatásuk, ha lassan is, de biztosan megmérgezi a közbizalmat, a szomszédokhoz fűződő bizalmat.  Oroszország a mai napig nem kért bocsánatot a lengyel nemzettől Katynért” – tette hozzá Schmidt Mária.  

Az áldozatokra emlékezve emléktáblát avattak és átadták a mártírok parkját is Budapesten. A katyni tömeggyilkosság körülményeiről nyílt kiállítás a Terror Háza Múzeumban, amely március végéig látogatható.

Kovács István történész a Közbeszédben elmondta, hogy a lengyel kommunista rendszer hazugságra épült, ebben a németek és a  fasizmus legyőzőjeként tündöklő oroszok egyaránt vétkesek voltak; ezért nem lehetett tisztázni a katyni tragédiát egészen 1990-ig.

Katyn túlmutat önmagán, az elhallgatás és a cinizmus mementója – közölte Kovács István. Az USA és Nagy-Britannia cinikusan viszonyult hozzá, tudtak róla, de még saját haditudósítójukat is elhallgattatták. A történész szerint az USA 1951-ben lett érdekelt a tragédia feltárásában, amikor a koreai háború alatt kiderült: az amerikai katonákat hasonló módon irtották ki, mint a katyni tiszteket.

Kovács István végül megjegyezte: az, amiért még mindig nem kérnek bocsánatot az oroszok, gazdasági okokra is visszavezethető, hiszen az áldozatok hozzátartozói részére kártérítést kellene fizetni. Ezen kívül erkölcsi oka is van, el kellene ismerniük azt, hogy módszereik a német fasiszta módszerekhez hasonlítottak.

Eredeti cikk és videó a Duna TV honlapján »