A hazai
oktatásügyben 2008 nem hozott nagy változásokat. Legtöbbször az iskolai
agresszióról, az általános iskolai képzés megváltozásáról és a
mesterszakok akkreditálásáról esett szó, de természetesen idén is voltak
felvételik és érettségik is. Lássuk, mi történt 2008-ban a hazai
iskolák környékén! (Forrás: [origo])

2008 számokban

Idén, a
május-júniusi érettségi időszakban százhuszonötezer diák több mint
négyszáznegyvenhatezer vizsgát tett le az egyes tárgyakból – közép- vagy
emelt szinten. Írásbelizni ezerkétszáz helyszínen lehetett, a tanulók
száznyolcvanhat tárgyból bizonyíthatták tudásukat középszinten, emelt
szinten kilencvenhét közül választhattak. A diákok összesen
ezerkilencszázötvenkettő háromtagú tárgyi bizottság előtt adhattak
számot tudásukról az emelt szintű szóbelik során, középszinten
ezeregyszázharmincnégy középiskolában szerveztek szóbeli érettségit.


Az oktatási tárca közlése szerint a vizsgák rendben
zajlottak. Kisebb fennakadást csupán az érettségi eredményeket rögzítő
program leállása okozott – így az iskolák egy részében nem tudták időben
rögzíteni a szóbelik eredményét, ám ezt a hibát hamar kiküszöbölték és
valóban nem okozott komolyabb fennakadásokat.

Az érettségit sokaknál a felvételi követte – idén 96
990-en döntöttek úgy, hogy kipróbálják magukat a felsőoktatásban.
Közülük 80 924-en jutottak be valamelyik intézmény képzésére, a
jelentkezők hatvan százaléka nappali képzésre, 52 618 diák pedig állami
finanszírozású oktatásban kezdhette meg tanulmányait 2008
szeptemberében.

Közérdekünk, a
közoktatás

Idén is voltak felmérők – a diákok ismét
átestek a PISA-felmérésen, melynek eredményeit azonban egyelőre nem
tudni. Biztos azonban, hogy a matematikai és a termmészettudományos
nemzetközi vizsgálaton hazánk igen sikeresen szerepelt: tavaly, az
ötvenkilenc ország és nyolc kiemelt oktatási rendszer négyszázhuszonöt
ezer tanulójának részvételével végzett felmérésben a magyar diákok
mindenhol a legjobb harmadban végeztek. A vizsgálat megerősítette, hogy a
szülők gazdasági háttere jelentősen befolyásolta a diákok
teljesítményét.

A kisdiákok idén ősztől azonban már
nem a jól megszokott rendszerben tanulnak. 2008 szeptemberében
megkezdődött a sokak által rettegett, sokak által támogatott úgy
nevezett nem szakrendszerű oktatás. Ennek értelmében az ötödik illetve
jövőre már a hatodik osztályra is kiterjed a korábban csak az első négy
évben jellemző kompetenciafejlesztés. Ennek értelmében a
tizennégy-tizenöt évesek óráinak húsz százalékában a kisdiákok
készségeinek fejlesztésével kell foglalkozni ahelyett, hogy tovább
haladnának az „anyaggal”.

A nem szakrendszerű
oktatás bevezetése sokakban heves ellenállást váltott ki, hiszen attól
tartottak, hogy az így lecsökkenő óraszámok további elbocsátásokhoz
vezetnek majd.

Viszlát,
pedagógus

Márpedig abból eddig is volt elég. Kerpen
Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökének
tájékoztatása szerint az elmúlt pár évben több, mint tízezer pedagógus
vesztette el az állását, elhelyezésükről, megsegítésükről pedig senki
sem gondoskodik. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai szerint
az elmúlt egy évben ezernyolcszáz pedagógustól váltak meg a közoktatási
intézmények.

A tárca az Új Tudás,
Műveltség Mindenkinek program keretében igyekezett volna mégis vonzóvá
tenni a tanári pályát a fiatalok számára. A pályakezdő bérpótlék ötlete
bizonyára sokakat felvillanyozott volna, ám az ország gazdasági helyzete
– és a világban zajló gazdasági folyamatoknak köszönhető költségvetési
változások bizony elmosták a finom tervet. Ezek szerint a diplomás
pályakezdő több, mint harmincezer forintos bérkiegészítést kapott volna.
A terv korábbi ellenzői szerint azonban ez bérfeszültségeket szült
volna az idősebb és a fiatalabb generációhoz tartozó tanárok között.


Erőszak és iskola

Dombóváron
diákok terrorizálták egymást, Budapesten egy tanuló bántalmazta idős
fizikatanárát, tavasszal Őrhalmon pedig egy általános iskola igazgatóját
verték meg egy kislány szülei. Az iskolai erőszak témája kiemelt
szerepet kapott a közbeszédben, okokat és okozatokat vizsgáltak
szakértők és pedagógusok.

Nyáron Aáry-Tamás Lajos,
az oktatási jogok ombudsmanja októberben kezdeményezte egy átfogó
vizsgálat elvégzését. A felmérés során egyebek mellett arra kíváncsiak,
milyen erőszakos jelenségek tapasztalhatók az iskolákban, és milyen
javaslatok fogalmazódnak meg azok kezelésére. Az általános iskolákat,
középiskolákat és szakiskolákat érintő, számos interjún alapuló felmérés
eredménye tavaszra várható – jelezte a miniszteri biztos. Tavaly
mintegy harminc ügyben folytattak konkrét vizsgálatot, ám rengeteg levél
érkezik a hivatalhoz – a tanárok egyre drámaibb jelenségekről számolnak
be – tájékoztatta októberben lapunkat az ombudsman.


Mestereink

A felsőoktatás
legjelentősebb idei eseményei közé tartozott a mesterszakok
akkreditációja. Bár szaklétesítések, szakindítások kérvényezésére már
több éve módja volt a felsőoktatási intézményeknek, természetesen
2008-ban érkezett el a dömping ideje, hiszen jövőre végeznek az első
alapképzéses évfolyamok, szeptemberben pedig el kell indulniuk a
mesterképzéseknek.

A Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az idei hajrában több mint
százkilencven mesterszak szakindítási kérelmét fogadta el. A
procedúrának voltak kisebb-nagyobb vesztesei, és olyanok is, akiknél
máig nem tudni: elindulhat-e majd képzésük 2009 szeptemberében. Számos
vidéki főiskola nem tudta teljesíteni a mesterképzés elindításának
feltételeit, de nem sikerült jól az akkreditációs eljárás például a
veszprémi Pannon Egyetemnek sem, ahol részben ezért, részben pedig a
jelentkezők alacsony száma miatt a Modern Filológiai és
Társadalomtudományi Karról tizenegy minősített oktatótól váltak meg
idén.

Gondjaik azonban nem csupán a kevésbé patinás
intézményeknek támadtak. Az ELTE sokáig küzdött az angoltanári
mesterszak beindításáért – és hasonló problémái adódtak a Debreceni
Egyetemnek is. Szegeden és Pécsett sokáig kérdéses volt a néprajzos
mesterképzés szeptemberi startja is.

Évzárásként


Az év vége sem telt azonban békében és nyugalomban. A
költségvetés megváltoztatásának köszönhetően a közalkalmazotti béreket
érintő kérdésekben a pedagógusok is felemelték szavukat. A tanári
fizetés reálérték-csökkenése mellett az oktatásra fordítandó normatívák
visszanyesése is megütötte a pedagógusokat. November 29-i sztrájkjukat
követően legközelebb januárban kívántak legközelebb utcára vonulni, ám
december 19-én megegyezés született a közszférát képviselő
szakszervezetek és a kormány között. Ennek értelmében a pedagógusi
fizetés megőrzi majd értékét, viszont a szakszervezetek nyolc hónapig
nem sztrájkolhatnak.