Az
iskolák és a fenntartók már tanulmányozhatják a 2008 májusában lezajlott
Országos Kompetenciamérés adatait, amely a 6., 8., 10. osztályosok
matematikai és szövegértési teljesítményét vizsgálja. (Forrás:
FN)

Nincs jelentős változás a magyar
diákok matematikai és szövegértési eredményeiben, egyedül a hatodikosok
olvasási teljesítménye javult. A 8.-os és 10.-es tanulók ötöde viszont
még mindig funkcionális analfabéta.

Az iskolák és a fenntartók már tanulmányozhatják a 2008
májusában lezajlott Országos Kompetenciamérés adatait, amely a 6., 8.,
10. osztályosok matematikai és szövegértési teljesítményét vizsgálja. Az
országos, teljes körű felmérés nem a lexikális tudást, hanem azt
kutatja, hogy a diákok a tudásukat milyen mértékben tudják alkalmazni a
mindennapi életből vett feladatok megoldásakor.

Az Oktatási Hivatal főosztályvezetője a
FigyelőNetnek a tavalyi adatokkal kapcsolatban elmondta: az eredmények
azt mutatják, hogy egy kivétellel statisztikai értelemben nincs változás
az adatokban. Majd’ minden értékre az jellemző, hogy az átlag 500-as
érték körül ingadozik, egyik évben kicsit több, a másikban kicsit
kevesebb, tehát nem látszik kibontakozni semmilyen trend – magyarázza
Pongrácz László.

Egy mutató viszont
bizakodásra adhat okot. A hatodikosok évről évre jobb teljesítményt
érnek el az olvasás-szövegértés terén. 2008-ban a tanulók átlageredménye
már tizenkilenc ponttal volt jobb, mint 2003-ban. (Az akkori átlagot
500 pontra lőtték be, tavaly 519 pont volt az országos átlag.)


A tanulók teljesítményét a vizsgálatban négy szintre
bontották fel. Ebből az első azt jelenti, hogy a mindössze ezen a
szinten (vagy még ezen sem) teljesítő tanulók nem rendelkeznek azokkal a
kompetenciákkal, amelyekkel tovább tudnának tanulni.
A
részletes adatok azt mutatják, hogy a leggyengébben (1-es képességszint
alatt) és a kiválóan (4-es) teljesítők szintjén nincs változás, de az
1-es kategóriába kerülők aránya jelentősen csökkent, míg a 3-asé
jelentősen nőtt. Tehát az olvasásban „elég gyengék” közül sokan „elég
jók” lettek. A szakemberek szerint mindez a kompetenciaalapú –
készségeket, képességeket fejlesztő – pedagógiai szemlélet terjedésének
köszönhető. Ezt az alsó tagozatban vezették be évekkel ezelőtt, ennek
hatása érződik már a hatodik évfolyamnál.

Arra a felvetésünkre, hogy az egyébként jelentős uniós
forrásból kifejlesztett kompetenciaalapú programcsomagokat csak néhány
száz iskolában vezették be néhány éve, tehát ennek hatása az egész
országra még nemigen mérhető, Pongrácz kifejtette: mindig is az alsós
tanítók voltak a legfogékonyabbak az innovációra, sok helyen maguktól is
átálltak az új pedagógiai módszerekre.