Szakértői
vélemény a „Horthy katonái – Szálasi nyilasai” tárlatról
(Forrás:
Korridor)

Gál Vilmos, a Magyar
Nemzeti Múzeum muzeológusa szakértői jelentésében, semmilyen
szándékosságot, koncepciót nem feltételezve a kiállítás rendezőjétől, a
tárlat feliratait elégtelennek, néhol pedig nem megfelelőnek érzi. A
szakértő ugyanakkor a média és a médiát befolyásoló szervezetek
reakcióit túlzónak ítéli. Gál Vilmos szerint a bemutatónak „értéke van”,
amelyek megérdemlik a figyelmet és az elismerést”.

A muzeológus szerint azonban elvárható lenne, hogy ha
Horthy katonáiról is szól a bemutató, akkor a magyar haderő 1920-1944
közötti életét, fejlődését, társadalmi és politikai szerepét, háborús
helytállását ne csupán egyenruhákkal és fegyverekkel mutassák be. A
szakértő problémásnak és hiányosnak ítélte a tárgyak mellé rendelt
magyarázatokat, a feliratok tartalmi részét. Hiányoznak a bemutatóból a
„törvénytelenül hatalomra került, a németeket – hazánk kárára –
totálisan kiszolgáltató, nyilasok tetteiről szóló feliratok”. Ugyanakkor
„Szálasi jellemét egy-egy visszaemlékezésből kiragadott idézetekkel
pozitívan tünteti fel, s a mérleg másik serpenyőjébe semmi nem kerül,
csupán két félmondat utal a nyilasok rémtetteire” – írja szakértői
állásfoglalásában a muzeológus.

Stark Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia
Történettudományi Intézetének munkatársa állásfoglalása szerint a
kőszegi várban rendezett kiállítás jelenlegi formájában hiányos, illetve
egyoldalúan, tendeciózusan mutatja be mind a Horthy-, mind pedig a
nyilas korszakot. Stark Tamás történész is kitér állásfoglalásában arra,
hogy a Szálasi Ferenc életútját bemutató vitrinekben elhelyeztek ugyan
két könyvet, amelyben a Szálasi perről van szó, de aki nem ismeri a
korszakot, az a kísérőszövegből és az idézetekből azt gondolhatja, hogy
Szálasi „derék ember volt, és a nyilasok igaz, hogy túlzottan
kiszolgálták a németeket, de alapvetően ők sem voltak rosszak, hisz
gyűlölték az azóta Magyarországon is leszerepelt bolsevizmust, és a
sokaknak nem rokonszenves nemzetközi nagytőkét”. A kiállításon nem derül
ki, hogy Szálasi felelős volt a háború folytatásáért, „homályban marad
felelőssége a még Magyarországon lévő zsidóság kiszolgáltatásáért, a
mintegy 50-70 ezer embert érintő halálmenetekért, deportálásokért, a
pesti gettóért, és a fővárosban végrehajtott tömeggyilkosságokért” –
írja a történész.

Teljes cikk

Cikkek
még:

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=585193

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=65226