Tizenöt
évvel ezelőtt, 1990. május 23-án lépett hivatalba az új Magyar
Köztársaság első – szabad választások nyomán magalakult – demokratikus
kormánya.
(Forrás: Múlt-kor)

Az 1990-es szabad választások után
május 22-23-án tartott kormányalakító ülést a parlament. Az országgyűlés
elfogadta a kijelölt miniszterelnök, Antall József által beterjesztett
kormányprogramot, mely legfőbb feladatának az infláció csökkentését, a
külföldi eladósodás megállítását jelölte meg. A kormány elnökét a
legerősebb párt, az MDF adta, tagjai: nyolc MDF-es, négy FKGP-s, egy
KDNP-s és három független.

---

A magyarországi demokratikus átmenet
egyik kulcskérdése a múlthoz való viszony. A magyar demokratikus
átalakulás legnagyobb hatású szimbolikus aktusa Nagy Imre és társai
1989. június 16-i újratemetése.
Rainer
M. János, az 56-os Intézet igazgatójának
tanulmánya

A
rendszerváltás utáni hiányos és esetleges jogi helyzetben az
Alkotmánybíróság valóban elment a lehetőségei végső határáig. “A
jogállam kiépítésében ez volt a legrövidebb és a legjobb út, vállalom
érte a felelősséget.”
Sólyom
László, az Alkotmánybíróság első elnöke

“A rendszerváltás politikailag azt jelentette, hogy az
egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű
demokrácia lép, gazdaságilag pedig azt, hogy az állami tulajdon
dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a
magántulajdonra épülő piacgazdaság, a kapitalizmus. Kérdés, hogy mi
maradt e minimum teljesülése után. Származnak-e még a rendszerváltásból
következő feladatok a szociáldemokrata politikára, vagy a kormánynak
immár csak az új rendszerből adódó konfliktusok megoldásán kell
gondolkoznia?”
Bozóki András
kulturális miniszter 2003-ban politológusként értékelte a
rendszerváltást

“Az eltelt
másfél évtized jelentősen átalakította a hatalomgyakorlás
mechanizmusát, megváltozott a politikai akaratképzés és döntéshozatal
jellege.”
Debreczeni József a magyar
demokrácia természetéről

A
diktatórikus, kizsákmányoló szocializmus lebontását és a pluralista
demokrácia megteremtését 1987 és 1990 között Magyarországon egyfajta
sajátos “magyar útnak” tekinthetjük. A forradalmi jelentőségű változások
békésen, rendezetten, tárgyalásos formában, az ország
kormányozhatóságát és a központi hatalom kormányzóképességét megőrizve,
alkotmányos-jogi keretek között zajlottak le.
Bihari
Mihály előadása az alkotmányos
rendszerváltásról

“A
pártállami diktatúra egyetlen puskalövés nélkül adta át a helyét az
alkotmányos demokráciának. Az új rend alaptörvényeit a régi parlament
szavazta meg, a hatályos jogalkotási szabályok szerint. Egy világ
süllyedt el, új világ keletkezett. A rendszerváltás, horderejét
tekintve, semmiben nem maradt el a történelem nagy
forradalmaitól.”
Kis János,
az SZDSZ korábbi elnökének értéklése 1989-ről