Az 1418
nap krónikája a második világháborús orosz hadműveleteket eleveníti fel
gazdag képanyag segítségével. A nyelvtudás ajánlott, de nem
kötelező.
1941. június 22-én hajnalban, 153 német és 29
szövetséges hadosztály négymillió katonával, 3500 harckocsival és 4000
repülőgéppel, 3500 km-es arcvonalon indult a Barbarossa-hadművelet a
Szovjetunió ellen, a megnemtámadási szerződést megszegve. A hadüzenetet
reggel 4-kor adta át Ribbentrop a szovjet nagykövetnek, a német követ
pedig Molotovnak. (Napóleon támadása is e napon indult 1812-ben.) A
hadjárat világnézeti harcot jelentett a bolsevizmus ellen, célja az
„élettér” – mezőgazdasági terület, nyersanyag, rabszolga-munkaerő –
megszerzése, azaz egyfajta gyarmatosítás volt.
A németekkel román, olasz, szlovák, finn és magyar
csapatok is harcba szálltak. Sztálin a brit figyelmeztetések, a
kémjelentések s a német légi felderítés határsértései ellenére nem hitt a
támadásban, Hitler zsarolási akciójára gondolt gazdasági-politikai
engedmények céljából. A Vörös Hadsereg nem mozdult, nehogy provokációra
gondoljanak a németek – légiereje nagy része a földön semmisült meg, s a
nácik meglepetésszerű támadásuk nyomán, technikai fölényük révén
gyorsan nyomultak előre.
1941.
december 2-án egy német felderítő csoportnak páncélostámogatással még
sikerült Moszkva egyik külterületét, Himkit elérnie, ám ott végleg
elakadt, a többi német próbálkozás hasonlóképpen. „December 5-én –
jegyezte meg Gosztonyi Péter A Vörös Hadsereg című könyvében – a szovjet
főváros elleni német támadás a szó szoros értelmében befagyott: a
hőmérő mínusz 36 Celsius fokot mutatott.” 1942. január 22-re a német
hadsereget 80-300 kilométerre sikerült visszaszorítani. Hitler összesen
35 tábornokát váltotta le, von Bockot már 1941. december 20-án. Az 1941.
december 5-én indított szovjet ellentámadás több mint tízezer település
felszabadítását eredményezte. Végső fokon a négy és fél hónapos
időszakban a németek félmillió embert, 1300 harckocsit, 2500 löveget és
15 ezer gépkocsit vesztettek.
Bár a
Vörös Hadsereg sikerére 1942 tavaszán kudarcok árnyéka vetődött, a
moszkvai csata egészben véve megingatta a Wehrmacht
legyőzhetetlenségének mítoszát, keresztülhúzta Hitler villámháborús
terveit, talán hozzájárult ahhoz, hogy Törökország ne lépjen be akkor a
második világháborúba a németek oldalán.
Az oldal kimerítően gazdag képanyag segítségével
mutatja be a támadástól a győzelemig terjedő időszakot, amelyeket évekre
és fotósokra felbontva is megkapunk. A különleges, ám minimalista
grafikával és látvánnyal operáló honlapon megtalálunk mindent: a
propagandaképektől a komisszárok kegyetlenkedéséig, a buzdításoktól a
páncélosok támadásáig. A képekkel a háború eddig kevéssé ismert oldala
is feltárul a látogató előtt. Bár a nyelvtudás igen ajánlott lehet, a
képek azonban magukért beszélnek.