• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Zöldórákra vágynak hülyeségek helyett a diákok
2007. október 16. kedd, 0:00

Hiába
örülnének neki a diákok, az oktatási tárca ellenkezése miatt semmi esély
arra, hogy önálló tantárggyá váljon a környezetvédelem.
(Forrás:
origo)

Az ötletet mindenféle részlet
nélkül Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter vetette fel. Az oktatási
minisztérium szerint bőven elég, ha a biológia, a kémia és a fizika
keretein belül oktatják a zöld gondolatokat. Ráadásul a kifejezetten
ökotudatos nevelésre jelenleg is van lehetőség: évek óta működnek az
úgynevezett ökoiskolák, ahol a környezet-tudatosságnak a tananyagban és
az iskolai működtetésben is érvényesülnie kell.


„Rengeteg felesleges hülyeséget tanulunk, tényleg jobb
lenne valami hasznos, mint például a környezetvédelem” – mondta egy
fővárosi középiskolás diák azzal kapcsolatban, hogy Fodor Gábor
környezetvédelmi miniszter szeptember végén azt vette fel, hogy
környezetvélelem önálló tantárgyként is megjelenthetne az
oktatásban.


A miniszter ötletét
kivétel nélkül valamennyi általunk megkérdezett diák támogatta. „Ha több
lenne az óraszám, az se lenne gond, csak ne délután legyen meg nulladik
órában” – magyarázta egy 14 év körüli lány, aki szerint a legjobb az
lenne, ha az új tantárgy a fizika és a földrajzórák számát faragná le.
Hasonlóan érvelt egy érettségire készülő fiú is, aki szerint borzalmas
lenne, ha plusz órákkal járna a tervezett környezetvédelem óra.
„Érettségi előtt minden óra személyes sértés, ami nem matek, magyar vagy
töri” – fűzte hozzá a srác, aki szerint a nevelésre még fogékonyabb
alsóbb korosztályokban viszont be kéne vezetni a
tantárgyat.


A belvárosi gimnázium
diákjai szerint azért lenne szükség az ökoórákra, mert hiába vannak az
érettségi követelmények között környezetvédelmi tárgyú kérdések –
tavalyi érettségin volt ilyen témájú szövegértési kérdés -, ennek
ellenére a tanárok ezekről alig beszélnek. „Igaz, hogy mostanában
divatos dolog a környezetvédelem, de a divathullámot ki lehetne
használni”- vetette fel az [origo]-nak nyilatkozó egyik iskolás lány. A
17 év körüli diák szerint az óra keretében praktikus dolgokat kéne
csinálni, például ki lehetne számolni, hogy kinek, mekkora az ökológia
lábnyoma, vagyis azt, hogy az életmódjával mekkora darabkát pusztít el a
természetből. „Ha valakinek túl nagy a lábnyoma, azt rá kell szoktatni,
hogy ne kétoldalanként írjon a füzetébe” – hozott fel egy
példát.


A tervről szerettünk volna
többet hallani, de a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem tudott
konkrétumokat mondani. Nem tudtak válaszolni többek között arra sem,
hogy mely évfolyamokon és milyen anyaggal lenne szükség az új
tantárgyra. A tárca annyit mondott, hogy a héten kezdik el a szakmai
egyeztetést az Oktatási és Kulturális Minisztériummal. Az oktatási tárca
az [origo] megkeresésére viszont azt mondta: nincs sok esély arra, hogy
a környezetvédelem önálló tantárgy legyen.


Az oktatási minisztérium szerint az egyes iskolák
eltérő pedagógiai célokat tűznek ki, a környezetvédelmi kérdéseket így
inkább a különböző tantárgyak – kémia, biológia, földrajz – keretében
oktatják. A nemzeti alaptanterv (Nat) pedig pontosan meghatározza, hogy
az egyes évfolyamokon, milyen környezetvédelemmel kapcsolatos
készségeket kell elsajátítani. Az 5.-6. évfolyamon például az ember
által okozott környezetkárosító folyamatokat, a 7.-8. évfolyamon a káros
hatások csökkentésre tett erőfeszítéseket kell megismerni. A 9.-12.
évfolyamon pedig a diákoknak el kell jutniuk arra a szintre, hogy
felmerjék, ütközhetnek-e a gazdasági és a társadalmi
érdekek.


Akkor lehet jó ötlet, ha
feloldják azokat az érdeksérelmeket, amiket egy új tartárgy bevezetése
okozhat – fogalmazott az [origo]-nak Schróth Ágnes, a Trefort Ágoston
Gyakorlóiskola igazgató-helyettese. A tanár szerint az érettségi előtt
álló diákok csak az érettségi tantárgyakba hajlandók energiát fektetni,
annak ellenére, hogy náluk lehetne legjobban összefogni a
környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket. A tantárgyat talán az
általános iskolákban lehetne a legkönnyebben bevezetni, ott ugyanis
szabadabban lehet gazdálkodni az idővel és a tananyaggal – mondta
Schróth, aki szerint feszültséget okozna az is, ha más tantárgyak
óraszámának kárára vezetnék be az ökoórákat.


Meg kéne fontolni azt is, hogy minden iskolában
kötelező lenne-e a tantárgy – mondta a pedagógus, aki szerint több
iskola már jelenleg is komoly eredményeket ért el a környezeti nevelés
területén. A Trefort Ágoston Gyakorlóiskola például Persányi Miklós
minisztersége alatt részt vett abban a programban, amelyben három
iskola, 10 hónap alatt, 8 százalékkal faragta le az intézmény
szén-dioxid-kibocsátását. A hatosztályos gimnázium 9. évfolyamán
kötelező a nomádtábor, évek óta van ökótábor, rendszeresen szervezik meg
különböző hulladékok begyűjtését. Schróth szerint néhány intézmény
viszont egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel. A tanárnő szerint így
ezekben az iskolákban mindenképpen jó lenne, ha bevezetnék a
környezetvédelmi tantárgyat.


A
Trefort igazgató-helyettese szerint a környezettudatos nevelésre
fókuszáló ökoiskolák egy részének nem biztos, hogy előrelépés lenne, ha
minden programjukat egyetlen órába kéne zsúfolniuk. Magyarországon 2004
óta működnek úgynevezett ökoiskolák: a környezetvédelmi és az oktatási
tárca közös pályázatára ekkor jelentkezhettek először az intézmények. Az
ökoiskolát a hagyományos oktatási intézménytől az különbözteti meg,
hogy a környezet-tudatosságnak a tananyagban és az iskolai működtetésben
is érvényesülnie kell. Idén, az ezzel kapcsolatos pályázatot
novemberben írja ki az oktatási tárca.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Általános

Családtörténeti és életútinterjúk a történelemórán

Egyezzünk ki a múlttal!

Emberi jogok tanítása

GULAG-GUVPI

Hisztorizás podcast

Holokauszt

Ismerősök? Idegenek?

Nemzeti Emlékezet Program

Szlovák-magyar közös múlt

Tankönyvbírálat

Tanulmányút

Történelemtanárok Országos Konferenciája

Történelemtanítás a gyakorlatban

Ünnepek, évfordulók

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 4.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017