Van ahol
még csak közeleg, van ahol már el is kezdődött a vizsga időszak. Miután
az ember számba vette, hogy mi mindent kell
elolvasni-megírni-megtanulni a félév sikeres lezárásához, bizony
felmerül a kérdés: hogyan lesz erre idő.
(Forrás:
Sulinet)

Azok a pedagógusok akikkel
munkáltatójuk tanulmányi szerződést kötött belepillanthatnak
szerződésükbe, hogy felidézzék mennyi fizetett szabadságot is biztosít a
munkáltató a felkészüléshez. De mire számíthatnak azok, akiknek nem
sikerült az intézményvezetőt meggyőzni a tanulmányi szerződés
hasznosságáról?

A Magyar
Köztársaságban az Alkotmány szerint mindenkit megillet a művelődéshez
való jog. E jog része a tanuláshoz való jog is, ami természetesen a
munkavállalókat is megilleti függetlenül attól, hogy egy multinál,
iskolában, vagy más közintézménynél dolgoznak.

A tanulás joga tehát mindenkit megillet, de
természetesen vannak korlátok is. A munkavállalók tanulással kapcsolatos
jogait főszabályként a Munka Törvénykönyve határozza meg. Ezen jogok
közül néhányat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény nem vagy nem ugyanúgy illeti meg a
közalkalmazottakat.
A tanuláshoz szükséges idő biztosításáról a
Munka Törvénykönyve a következőképpen rendelkezik a 115.
§-ban:

„(1)
Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a
munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt
biztosítani.
(2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási
intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai
gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja
meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató
vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból
kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy
munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási
intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4) A
diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz
munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
(5) A nem iskolai
rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi
munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra
vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés
megállapítja.
(6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott
szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles
biztosítani.”

Mindez azt
jelenti, hogy a munkavállalót el kell engedni a konzultációkra,
biztosítani kell számára a vizsgára való felkészüléshez és a vizsgán
való részvételhez szükséges vizsgánkénti négy napot. E napok kiadását a
munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.
Tehát ha a pénteki vizsgára készülve a pedagógus keddtől otthon szeretne
készülni, akkor a munkáltató köteles ezt így engedélyezni.
A
távollétet a rendes szabadság terhére vagy fizetés nélküli szabadság
formájában kell kiadni, kivéve, ha tanulmányi szerződést kötöttek és az
ettől eltérően rendelkezik.

A
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 54. § (4)
bekezdése szerint a miniszter a Munka Törvénykönyve 115-116. §-ában
foglaltakon túlmenően további kedvezményt állapíthat meg a továbbtanuló
közalkalmazott számára.
Ilyen további kedvezményt állapít meg a
138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet (a közalkalmazottakról szóló 1992.
évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
intézményekben).
A rendelet 6. §-a a következő szabályt
tartalmazza:
„(2) A pedagógusnak – kérésére, a
nevelőtestület egyetértésével, átlagkeresetének folyósításával –
szabadság adható tudományos fokozat megszerzésére, továbbá abban az
esetben, ha a pályázat eredményeként kutatómunkában vesz részt,
tanulmányútra megy, vagy tankönyvet ír, ha a fenntartó a
nevelési-oktatási intézmény költségvetésében erre a célra a szükséges
fedezetet – elkülönítetten – biztosítja. A szabadság az egy évet nem
haladhatja meg.
(3) A felek közötti megállapodásban kiköthető,
hogy a pedagógus köteles az átlagkeresetet visszafizetni, ha önhibájából
a tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges vizsgán nem jelenik meg, a
kutatómunkába nem kapcsolódik be, a tanulmányútra nem megy el, a
tankönyvet nem írja meg.”

A munkavállalók Munka Törvénykönyvével összhangban
tanulmányi szerződést is köthetnek, azonban a szerződés sem
korlátozhatja a fenti jogokat. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a
fentieknél kedvezőbb szerződést lehet kötni, de nem kötelező. Másrészt a
fenti jogok szerződés nélkül is megilletik a munkavállalót.