Végre
közel került a megvalósításhoz az Alexandria partjainál tervezett
vízalatti múzeum: szeptember eleje óta egy UNESCO-bizottság vizsgálja a
létesítmény megvalósíthatóságának lehetőségét. (Forrás:
Múlt-kor)

Kleopátra palotája
réges-rég a Földközi tengerbe süllyedt, ám a látogatók hamarosan a világ
első vízalatti múzeumában tekinthetik majd meg az egykori
épületkomplexum maradványait. Szeptember elején az UNESCO is
bejelentette egy szakértőkből álló csoport felállítását, amely a
tervezett létesítmény megvalósíthatóságát vizsgálja
majd.

Ha elkészül, a múzeum eredeti helyén, az új
alexandriai könyvtár közelében mutatja be és teszi felfedezhetővé az
egykori palota együttes romjait, amely egykor a világ legnagyobb
mesterséges öbleinek egyik szigetén állt, amíg aztán az i.sz. 4.
században a  földrengések végleg el nem
pusztították.

Az öböl a mai napig régészeti
kincsekkel van tele: az 1990-es években a régészek több ezer tárgyat
tártak fel, amely között szfinxek, ajándékszobrok, akár 56 tonnás
kőtömbök, és görög illetve római hajóroncsok voltak. A tervezett
múzeumban emellett az egykori világítótorony állítólagos maradványait is
láthatjuk majd: a térségben a régészek közel 2000 leletet térképeztek
fel azon a területen, ahol az ókori hét csoda egyike
állhatott.

Naguib Amin, az Egyiptomi Régiségek
Főtanácsa helyszíni szakértője szerint „a terület gazdagsága lenyűgöző,
mert Alexandria szinte egész ókori városa a víz alatt fekszik, alig pár
méterre a partoktól”.

A tervezett múzeum egy része a
szárazföldön, míg másik fele a víz alatt található majd, így a látogatók
egy hagyományos múzeumi élmény után a víz alá is eljuthatnak majd. A
megvalósíthatósági tanulmányt készítő csoport vezetője, Jacques Rougerie
szerint ez nem olyan lesz, mint egy mozifilm, az élmény inkább az
asztronauták űrbeli lebegéséhez hasonlítható.

Jacques
Rougerie és munkatársai már megterveztek egy épületet, amely az
egyiptomi vitorlásokra hasonlító üvegvitorláival hódít majd. Ezen – az
illusztráción kék fénnyel megvilágított – üvegvitorlák reprezentálják az
iránytű négy pontját. „A négy pont olyan lesz, mint az alexandriai
világítótorony, mely megvilágította a könyvtárat és a világot. Valami
hasonlót szeretnék tenni a múzeummal” – mondja a
kutató.

A nagyobb, szárazföldi múzeum víz alatti,
üvegalagutakkal rendelkezik majd, ahol a látogatók megtekinthetik a még
mindig a tengerfenékbe ágyazódott régészeti leleteket. Az öböl zavaros
vize azonban sok esetben gátolhatja a víz alatti épületek látványát. A
múzeum építőinek ezért vagy meg kell tisztítaniuk a vizet, vagy azt egy
teljesen mesterséges lagúnával kell
helyettesíteniük.

A tervezett múzeum nemcsak
esztétikai értéke miatt helyezkedne el a víz alatt, hanem, hogy kövesse
az UNESCO 2001-es konvencióját a víz alatti örökségek megőrzéséről. Az
egyezmény szerint az elsüllyedt műtárgyaknak ideális esetben a
tengerfenéken kellene maradniuk – tekintet nélkül történelmi
fontosságukra -, mivel bizonyos esetekben a víz segít megőrizni a
tárgyakat.

Az elsüllyedt tárgyak fölé építkezés
azonban sok esetben károsíthatja is az alkotásokat. Ez pedig csak az
egyik logisztikai probléma, amit a régészekből, építészekből,
mérnökökből, és egyéb szakemberekből álló csapatnak az elkövetkező két
évben meg kell vizsgálnia. Amennyiben a megvalósíthatósági tanulmány
arra a következtetésre jut, hogy a múzeumot biztonságosan fel lehet
építeni, a tervezők szerint az épület akár három évben belül
elkészíthető lesz. A múzeum építési költségeit azonban még nem
állapították meg, mivel a víz alatti építkezés igen drága, és számos
technikai problémát vet fel.

A költségek problémája
mellett külön vizsgálatot képez a látogatók biztonsága, az épület
strukturális integritása viszont egy elhanyagolható probléma, mivel az
Alexandriai-öböl legtöbbször csupán 5-6 méter mély, így az építészeknek
az épület falai esetén nem kell törődni az erős víznyomással. A múzeum
elkészültekor az egyiptomi hatóságok reményei szerint mind Alexandria
turisztikai iparát, mind a város jelenlegi képét átalakítja
majd.