Az
ifjúságot nem érdekli a politika, és fogalma sincs róla – fél teremnyi
politológus-hallgató előtt erről beszélgetett öt párt és egy politikai
baráti kör fiatal képviselője az ELTE jogi karán. (Forrás:
Hírszerző)

Az ifjúságot nem érdekli a
politika, és fogalma sincs róla – fél teremnyi politológus-hallgató
előtt erről beszélgetett öt párt és egy politikai baráti kör fiatal
képviselője – Cser-Palkovics András a Fidesztől, Oroszvári Péter, a
Societas vezetője, Szabadai Viktor, az SZDSZ Új Generáció
képviseletében, Vágó Gábor, a Lehet Más a Politika választmányi tagja,
Szávaly István, a Jobbik politikusa és Kocsis Richárd, a Bokros Lajos
Baráti Kör vezetője – pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-
és Jogtudományi karának dísztermében.

A magyar politikus akkor sem hazudtolja meg magát, ha
fiatal: a szívélyes körök lefutása után hamar személyeskedésbe torkollt a
beszélgetés. Cser-Palkovics kezdte a jobbikozást, aztán Oroszvári Péter
folytatta, Szávay István csegevarás kommunista fiatalokat és
Fidesz-MSZP nagykoalíciót is emlegetett, Szabadai Viktor pedig szintén
jobbikozott egyet. Szerencsére érdemi dolgokról is sikerült beszélni,
bár ahogy azt rutinos konferenciabeszélgetők már ismerhetik, a
legérdekesebb kérdések a végén merültek fel, megvitatásukra így már nem
maradt idő.

A mai fiatalokat nem
érdekli a politika és a közélet. Ha érdekli is, ez megreked a róla való
beszélgetésnél. Sokuk az alapvető fogalmakkal sincs tisztában, volt
olyan, aki egy komolyabb állásinterjún sem tudott megbirkózni a
parlamenti frakcióvezetők neveivel. Az iskolai oktatásból hiányoznak az
állampolgári ismeretek, a felsőoktatásban pedig a hallgatói
önkormányzatok (HÖK) a pártelitekhez hasonló zárt és sokak számára
népszerűtlen működése nem segíti elő az egyetemi hallgatók közéleti
érdeklődésének és jártasságának fejlődését.

A nagypolitikáról pedig sok fiatal úgy érzi, már évek
óta nem róluk szól, nem az ő nyelvükön és nem az ő problémáikkal
foglalkozik. Aki viszont mégis szervezkedne, az sokszor olyan alapvető
akadályokkal találja magát szembe, hogy teret sem talál magának: a helyi
nyugdíjasoktól az önkormányzatig sokan meggátolhatják a
működést.

Lesz majd
törvény

Ezeket a meállapításokat a
meghívott vendégek hordták össze, persze különféle hangsúlyokkal: Szávay
István, aki a Jobbik előtt az ELTE bölcsészkarának hallgatói
önkormányzatát vezette, elutasította a HÖK-öt ért kritikákat. Szávay,
utalva a csütörtökön róla megjelent felvételekre, azt mondta, a Jobbik
is olyan egyetemi hallgatókból nőtt ki, akik amellett, hogy eljártak
házibulikba, gondoltak és akartak is tenni valamit.

Vágó Gábor (LMP) és Szávay István (Jobbik): nekik
sikerült megszólítani a fiatalokat
(Fotó: Magócsi
Márton)

Cser-Palkovics András arról
beszélt – érzésünk szerint paradox módon éppen a Fidesz elmúlt évekbeli
politikáját alátámasztva – hogy a fiatalok úgy érzik, a politika a fejük
fölött zajlik. A Fidesz szóvivője szerint a fiataloknak közösségi terek
sem állnak a rendelkezésükre, ám erre a kijelentésre két meghívott is
azzal reagált, hogy az ő ilyen közösségi teret létrehozni kívánó
próbálkozásaikat annak idején éppen fideszes önkormányzat meszelte
el.

Az előadók majd mindegyike
hivatkozott az Ifjúság 2008 felmérésre, mely lehangoló képet adott a
fiatalok helyzetéről és gondolkodásáról 2008-ban. Egyrészt az érdeklődés
és aktivitás hiányát, másrészt olyan eredményeket, mely szerint sok
fiatal úgy vélte, hogy a Kádár-rendszer sok tekintetben jobb
volt.

Arról, hogy mit kellene tenni,
megoszlanak a vélemények. A már elkészült ifjúsági stratégia-törvényt
meglepő módon nem sikerült elfogadnia az Országgyűlésnek, többek között
azért sem, mert nem volt pénzügyi fedezete. Ez továbbra is bevezetésre
vár, Cser-Palkovics András szerint a Fidesz-kormány el fogja fogadni ezt
a törvényt.

Fel kell állni a
kocsmaasztaltól

A Fidesz és az MSZP
át korábban a hallgatói önkormányzatokat is át akarta alakítani az
„osztrák modell” szerint, ami egy hallgatói önkormányzat helyett
egymással versengő hallgatói szervezeteket hozott volna létre. Szávay
István elutasította ezt, Vágó Gábor viszont azt mondta, megnyirbálnák a
hallgatói önkormányzatok jogait, és helyette a hallgatóknak több
részvételi lehetőséget biztosító rendszert alakítanának
ki.

Az egyetemekről az utóbbi
években a politikát is kitiltották. A meghívottak viszont visszavinnék
az oktatási intézmények falai közé a közéletet. A közoktatásba inkább
csak az állampolgári ismeretek és készségek oktatását, az egyetemre
azonban a politizálást is. Vágó Gábor és Kocsis Richárd ugyanakkor azt
hangsúlyozta, hogy az ifjúságnak ne megmondani akarják, hogy kire és
miért szavazzon, hanem a lehetőségét teremtsék meg, hogy maguk
szerveződjenek, és alakítsák ki a szimpátiájukat. Ezzel összefüggésben a
Bokros Lajos Baráti Kör vezetője azt mondta, hogy annak a fiatalnak,
aki változást szeretne, nem elég a „kocsmasarokban
puffognia.”

Többen úgy látják, a
2008-as felmérés óta a fiatalok újra érdeklődőbbé váltak a politika
iránt. Ez megjelenik az LMP és a Jobbik népszerűségében is. Vágó Gábor
szerint ők a fiatalokra, a fiatalok részvételére „tesznek fel mindent”,
és a politikájuk lényegéül is magát a személyes aktivitást és részvételt
kínálják. Szávay István szerint azért is növekedni fog a fiatalok
figyelme a politika iránt, mert a kilencvenes évek önzést, csak az
egyént propagáló liberális médiauralma megtört, és előtérbe kerülnek
újra a közösségi értékek, ami ismét fokozni fogja a fiatalok közéleti
aktivitását.

A
Hírszerző eredeti cikke »