A
parlament előtt vannak már a Fidesz-KDNP közoktatással kapcsolatos
törvénymódosítási javaslatai, melyeket hamarosan el is fogad majd az új
országgyűlés. Eszerint 2010 szeptemberétől újra lesz osztályozás és
buktatás alsótagozatban, iskolába járáshoz kötik a családi pótlék
kifzetést, és nagyobb büntetési tétellel sújtják a pedagógusokat
bántalmazókat. (Forrás: Eduline)

Nem
elég hatásos a szöveg

„A jelenlegi
kormányzat oktatási szakembereinek meggyőződése az, hogy a szülők nagy
többsége nem érti meg a szöveges értékelést, ezért kell újra jegyeket
adnunk. Ez nagyjából annyit jelent, hogy analfabétának tartják a
szülőket, ami – valljuk be – igen sértő gondolat” – fejti ki véleményét
Eszter, aki egy budapesti iskolában tanítónő.

Ennél fontosabb szempont azonban, hogy a kormány
oktatáspolitikusai úgy ítélték meg, hogy a kötelező osztályozás
megszűntetése rossz hatással volt a gyerekek (és szüleik)
normafelfogására. „Az osztályozás eltörlése elmosta a kontúrokat, és a
könnyebb ellenállás irányába vitte a gyerekek munkáját és mindennapi
életét” – fogalmaz dr. Hoffman Rózsa a KDNP képviselője, aki az
eljövendő kormányzati ciklusban államtitkári rangban áll majd az
oktatás-irányítás élén. Épp ezért a jövőben a kormányzat lehetővé
kívánja tenni, hogy a „régi szisztéma” szerint, jegyekkel lehessen
értékelni a tanulók teljesítményét – álláspontjuk szerint hozzájárulhat
majd a kisdiákok felelősségtudatának erősödéséhez.

„Eddig is adhatott jegyet, aki akart, de valamilyen
szinten legalább kötelező volt a tanárokra nézve, hogy végig is
gondolják, kinek milyen osztályzatot adnak. Persze sokan nem szerették a
szöveges értékelést, mert jóval nagyobb időráfordítást követel, mint az
osztályzás – akik így gondolkodtak, azok most örülni fognak.  A
gond csak az, hogy ezek a pedagógusok a múltban sem fordítottak, és a
jövőben sem fognak kellő figyelmet fordítani a diákjaikra, ennek ugyanis
semmi köze ahhoz, hogy milyen módszerrel értékelünk” – teszi hozzá
Eszter.

Ösztönöz, vagy
traumatizál?

A buktatás
visszaállítása – ha lehet – még problematikusabb kérdés, e körül igen
heves viták folytak és folynak. Az eddig érvényben lévő szabályozás
szerint az általános iskola alsó tagozatán a tanár kizárólag a szülő
belegyezésével kötelezhette a gyereket évismélésre; ez fog most
változni. Az új rend szerint a végső szó immáron nem a szülőknél lesz,
hanem a tantestületnél, és így a buktatás visszakerül oda, ahonnan
indult: az iskola hatáskörébe. „Azért kívánjuk ismét lehetővé tenni az
évismétlést a második osztály után, mert ezzel a munkavégzésre való
nevelést kívánjuk szolgálni.  Évszázadokon keresztül lehetett
így tanítani és most is lehet majd. A normális adottságú, normális
körülmények között élő gyerek meg tudott tanulni írni-olvasni, számolni a
második osztály végére, és ezután is meg kell tanulnia. Az évismétlés
tehát a gyermek érdekében hozott szakmai döntés, nem pedig rosszindulatú
büntetés” – vélekedik dr. Hoffman Rózsa.

De mi van azzal, aki nem „normális” képességű?
„Egyáltalán mi az, hogy normális? Itt teljesen eltérő fejlődésű,
neveltetésű és kulturális hátterű hét-nyolc-kilenc évesekről beszélünk,
akik közül nem egynek életreszóló traumát okozhat, ha leírják őt egy
jeggyel, amely mögött nincs egy mondatnyi észrevétel sem arról, hogy
vajon mi húzódhat meg az ő átlag alatti teljesítménye hátterében” –
vitatkozik dr. Hoffmannal az általunk megkérdezett
tanítónő.

A Pedagógusok
Szakszervezete (PSZ) ugyanakkor szintén úgy véli, hogy szükség van a
buktatás visszaállítására. Az ő álláspontjuk szerint a pedagógusokra
nézve megalázó az a helyzet, hogy a szülő dönti el, ismételjen-e évet a
gyerek, vagy sem. Következésképp a PSZ üdvözli és támogatja a
törvénytervezetet.

Családi pótlék
természetben

Várhatóan augusztus
30-tól lép életbe az a törvény, amely szerint csak természetben lesz
folyósítható a családi pótlék abban a háztartásban, ahol az iskoláskorú
gyerek ötvennél több igazolatlan órát gyűjtött össze a tanév során.
Ilyen esetekben a jegyző elrendeli majd a gyerek védelembe vételét, és
intézkedik, hogy a juttatás fél éven keresztül természetben érkezzen a
családhoz. Arról egyenlőre nem lehet tudni, hogy a szankcionálás miként
fog megvalósulni, és hogy mire terjed ki a természetbeni juttatás
fogalma.

Az viszont szintén
szavazásra vár – és mint ilyen elfogadottnak tekinthető, hogy a
pedagógusok bántalmazása súlyosabb elbírálás alá fog esni, itt a
büntetési tétel alsó határát várhatóan egy évre emeli majd az
országgyűlés a közelgő szavazáson.