Egy új
tanulmány szerint újabb csontváz-leletek vizsgálata alapján
bizonyíthatóvá vált a neolitikum idején lezajlott világméretű
népességrobbanás.
(Forrás: Múlt-kor)

A legeltetésről mezőgazdálkodásra váltó újkőkori
társadalmak demográfiai átmenetével foglalkozó új tanulmány szerint
újabb csontváz-leletek vizsgálata alapján bizonyíthatóvá vált a
neolitikum idején lezajlott világméretű népességrobbanás. Az
élelemtermelés tette lehetővé az ember számára a természettől való
szoros függés fokozatos gyengítését. Az élelmiszertermelő megélhetési
mód nyomán a jégkor végétől megkezdődött a világ benépesülése, s indult
el a városiasult világgazdaság története.

Az újkőkori demográfiai forradalom nyomait kutató
antropológusok 60 prehistorikus amerikai temető csontvázainak
szisztematikus vizsgálata alapján állítják, hogy a mezőgazdálkodás
elterjedése világméretű népességrobbanáshoz vezetett. Jean-Pierre
Bocquet-Appel (Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales, France)
szerint legújabb vizsgálatuk sroán „olyan demográfiai változás jeleit
sikerült kimutatni, amelyet 5-700 éves időtávban a nem felnőtt
csontvázak arányszámában jelentkező hirtelen 20-30 százalékos növekedés
jellemez.”

A neolitikumra vonatkozó
demográfiai átmenet elmélete szerint a születési arányszám a kőkorszak
végén rohamosan növekszik. Mindezt a kutatók a mostani és a korábbi
leletek fényében már az egész világon érvényesnek tekintik. Amint a
Current Anthropology legújabb számában bemutatják, Amerikában a
mezőgazdálkodás Európához képest csak 7-8 ezer évvel később jelent meg,
de az észak-amerikai régészeti leletek az európaival egyező demográfiai
hatásokat mutatnak. „A földművelés a nomád legeltető életmód feladását
és a letelepedett életmódot hozta magával, s nem pusztán az élelmezésre
szoruló népesség számát emelte meg, de az emberiség történetéhez
viszonyítva a nők fertilitását is egyedi mértékben megnövelte” – áll a
tanulmányban.