Gyűlnek a
viharfellegek az új, kétszintű érettségi fölött: a pontszámítás miatt
van már alkotmánybírósági beadvány, indult aláírás-gyűjtési akció, s
nemrég még az is kiderült, hol őrzik a vizsgatételeket.
(Forrás:
Népszabadság)

A tanév elején a
tájékozatlanság tűnt a legfőbb problémának az új érettségi kapcsán: a
diákok nem tudták például, pontosan mit is fognak számon kérni tőlük az
új képességeket követelő vizsgán, és a bonyolult pontszámítási
rendszerben is nehezen igazodtak ki. Mindezek ellenére a pedagógusok és a
diákok többsége bizakodó volt. A tanárok azt mondták: pánikra nincs ok,
a feladatok könnyűek lesznek – más kérdés, hogy ez komoly gondokat
okozhat majd a felvételi rangsorolásnál. Ez az aggodalom a felvételi
jelentkezési lapok beadása után felerősödött. Igaz, nem a könnyű
érettségi feladatok miatt tartanak sokan a rangsorolástól, hanem az
érettségi-felvételi pontszámítási rendszere miatt.

A felvételi pontokat az érettségin
elért százalékos eredményekből számítják ki, de a korábban
érettségizettek bizonyítványában csak osztályzatok szerepelnek, így
nekik az adott osztályzathoz tartozó legmagasabb százalékos érték
alapján ítélik meg a pontokat. A régebben érettségizettek így jó néhány
pontnyi előnyre tehetnek szert most érettségiző társaikkal szemben –
vélte az a két szülő, aki februárban az Alkotmánybírósághoz fordult.
Később a Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége kezdett
aláírásgyűjtési akcióba – szintén a pontszámítás igazságtalansága miatt.
Egy jogalkotási hiba miatt ugyanis a régebben érettségizettek
„mazsolázgathatnak” régi és új vizsgaeredményeik közül, aszerint, hogy
számukra melyik a kedvezőbb. A kormányrendelet egyik pontja szerint a
régebben érettségizettek választhatnak: régi matúrájuk vagy újra megírt
vizsgájuk eredményét számíttatják-e be. A másik pontja pedig úgy szól:
aki emelt szintű érettségit tesz, és legalább 33 százalékot elér, hét
többletpontot kap. Így az a régebben ötösre érettségizett fiatal, aki
most legalább 33 százalékos emelt szintű érettségit tesz, megkapja a hét
pluszpontot is, de nem a 33 százalékért járó 18, hanem a régi ötöséért
járó 30 pont jár neki.

A korábbi
elképzelések szerint az emelt szintű érettségi lett volna a belépő a
felsőoktatásba, de a tárca végül az egyetemek és a főiskolák döntésére
bízta, kérnek-e emelt szintű vizsgát. Öt nyelvszak kivételével nem
kértek. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint ez a menet közbeni
változtatás az alapvető probléma. Ha minden felvételizőnek kötelező
lenne két tárgyból emelt szinten érettségiznie, most nem kellene a régi
és az új érettségik összehasonlíthatatlanságával és az ebből eredő
eltérő pontszámítással foglalkozni.

A felvételi lapok beadása után viszont már nem lehet
változtatni a jogszabályokon – mondják a szaktárcánál, és ezen a
véleményen van Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is. A
minisztérium végül úgy döntött, a felvételi keretszámok
átcsoportosításával megpróbálja orvosolni az esélyegyenlőtlenséget. A
kormányrendelet módosításával a miniszter felhatalmazást kapott arra,
hogy egy-egy szakon emelje az államilag finanszírozott keretlétszámot,
ha jelentősen változik az oda felvett, korábban és idén érettségizők
aránya. Kérdés azonban, meddig emelheti Magyar Bálint egy-egy szak
keretszámát, hiszen az összkeretlétszám változatlanul 62 ezer. Mindennek
a tetejébe a Magyar Nemzet című napilap fotót jelentetett meg arról az
épületről, ahol a már elkészült érettségi tételeket őrzik. A helyszín a
Közbeszerzési Értesítőből könnyen kideríthető volt. Így most az épületet
fegyveres őrök védik.

Több szlovákiai gimnáziumba az emelt szintű matematika
írásbelire olyan feladatlapokat kézbesítettek, amelyeken a megoldások is
szerepeltek. Martin Fronc oktatásügyi miniszter a hír hallatán azonnal
hazatért egy mexikói szakmai konferenciáról. Tegnap oktatási
szakemberekkel és jogászokkal konzultálva úgy döntött, hogy az emelt
szintű matematikai írásbelit április 26-án meg kell ismételni, mert
sérült a gimnazisták esélyegyenlősége. – A háromezer tesztnek több mint a
fele hibás volt – tájékoztatott Monik Murová, az oktatási tárca
szóvivője. Néhány gimnáziumi igazgató azonnal észrevette a hibát, és ki
sem osztotta a feladatlapokat, hanem a pozsonyi központból kért új
feladatokat, amelyek elektronikus postán kisvártatva meg is érkeztek.
Több helyen csak akkor eszméltek, amikor a gimnazisták már megkezdték a
példák megoldását. Ezekben a gimnáziumokban ugyanezeket a példákat
sokszorosították, a megoldások nélkül. Emiatt az ő növendékeik
akaratlanul ugyan, de előnyhöz jutottak – közölte a szóvivő.

A zárt borítékokban érkezett
teszteket az Állami Pedagógiai Intézetben postázták. Szigeti László
államtitkár szerint ők felelősek a mulasztásért. Malőr történt
Révkomáromban is, mert az ottani Selye János Magyar Tannyelvű
Gimnáziumba tévedésből szlovák nyelvű tesztlapokat küldtek. Andruskó
Imre igazgató szerint maguk fordították le magyarra, majd
sokszorosították a feladatlapokat.