Farkas
Vladimír leleplező könyvet írt édesapjáról.
(Forrás:
Népszabadság)

Különleges kordokumentum lesz az a könyv, amelyet Farkas
Vladimír írt édesapjáról, Farkas Mihályról. Az Államvédelmi Hatóság
egykori vezetőjének fia maga is fontos fogaskereke volt az elnyomó
gépezetnek. Farkas Vladimír halála előtt azt mondta, szeretné leleplezni
az édesapját, hogy életútján keresztül a Rákosi-rendszer hatalmi
mechanizmusait is bemutassa.

Farkas
Vladimír 1990-től tíz éven át folytatott levéltári kutatásokat
Moszkvában, illetve Budapesten. Ezek eredményét és a személyesen is
átélt eseményeket csaknem kétezer oldalon foglalta össze. A kétezer
oldal minden sorát kézzel vetette papírra.

Farkas Vladimír özvegye elmondta, férje kötelességének
tartotta, hogy önvallomást tegyen egykori bűneiről, s ezt már megkezdte
1990-ben írt, Nincs mentség című könyvében. Újabb kutatásai során számos
olyan levélre és más dokumentumra bukkant az orosz fővárosban, amely
kiegészíti, új értelmezést ad egyes ügyeknek, az 1947 és 1956 közötti,
sorsokat eldöntő koncepciós pereknek. Az új felfedezésekről Farkas
Vladimír nyilvánosan sohasem beszélt.

A könyv különlegessége nem csupán ebben rejlik. Farkas
Vladimír ezúttal részletesen ír családjáról, elsősorban az édesapjához
való ellentmondásos viszonyáról. Kettejük kapcsolatát jellemzi, hogy fia
születésekor Farkas Mihály éppen börtönben ült, és a gyermeket később
sem ő, hanem ugyancsak kommunista nagyanyja nevelte. Szabadulása után az
apa hamar elvált a feleségétől, a fiát pedig csak 14 éves korában vette
magához. A negyvenes évek végén – alig huszonöt évesen – azonban már a
Farkas Mihály által irányított ÁVH munkatársa, majd egyik vezetője lett,
apja parancsait végrehajtva.

Özvegye szerint Farkas Vladimír csaknem három éve
történt halála előtt befejezte a munkát, és a kéziratot átadta a
lányának. Tőle került a Korona Kiadóhoz, amelynek munkatársa úgy látja,
idő kell ahhoz, amíg az értékes és izgalmas – jelenleg történész által
vizsgált – kéziratból könyv születhet. Dürr Béla szerint a roppant
méretű szöveg miatt muszáj húzva szerkeszteni a kötetet, és már az is
komoly munka volt, amíg a kézzel írt papírokról számítógépre vitték a
szöveget. Mindenesetre azt tervezik, hogy év végére a boltokba kerülhet a
könyv.

Farkas Vladimír megmutatta
írását Rainer M. Jánosnak, és az 1956-os Intézet igazgatója szerint a
könyv – megfelelő rendszerezés és szerkesztés után – új információkkal
gazdagíthatja az ötvenes évek szakirodalmát. Különösen az a rész lehet
érdekes, amikor apja 1956 utáni börtönnaplóját közli. A történész azt
mondja, Farkas Mihálynak nagy szerepe van fia személyiségének
eltorzulásában. A fiú végül is egy életen át küzdött apja démonikus
hatalmával. Először neki akart megfelelni, aztán amikor rájött, hogy mi
mindent tett, időnként védve ugyan, de szembefordult vele. Rainer végül
kiemelte, hogy Farkas Vladimír volt az egyetlen az ÁVH egykori tisztjei
közül, aki hajlandó volt a vezeklésre.