Az üzbég
főváros, Taskent egy sötét zugában őrzik az iszlám vallás egyik
legszentebb relikviáját, a világ legrégebbi Koránját.
(Forrás:
National Geographic)
Haszt-Imám a
neve annak a taskenti városnegyednek, ahol azt a szent könyvet őrzik,
amely a maga nemében a legrégebbi és legteljesebb változata a Koránnak, a
muszlimok számára legfontosabb vallási szövegnek.
A Haszt-Imámban lévő kisebb könyvtár az iszlám világ
legrégebbi történelmi dokumentumai közül őriz néhányat. Körülbelül 20
ezer könyv és háromezer kézirat van ebben a bibliotékában – mondta a
BBC-nek Ikram Ahmedov, a mufti hivatalának egyik fiatal munkatársa. Ezek
történelemmel, asztronómiával és orvostudománnyal
foglalkoznak.
A legrégebbi könyv
azonban itt az úgynevezett Oszmán-Korán, amely a hetedik századból
származik. A Koránt Oszmán, a harmadik kalifa idején rendszerezték, és
egységbe foglalták, ettől kezdve változatlan állapotban maradt meg a mai
napig.
Mozgalmas és
véres történet
A
jelenleg Taskentben őrzött Oszmán-Koránt Medinában állították össze. A
Korán verseit eredetileg Allah sugallta Mohamednek, és kezdetben csak
fadarabokra és tevecsontokra jegyezték le azokat. Oszmán idejében, a
hetedik században viszont egységesültek a szövegdarabok, és létrejött az
iszlám szent könyve. A Korán 114 szúrából, vagyis versből
áll.
Az Oszmán-Korán Kr. u. 651-ben
készült el, 19 évvel Mohamed próféta halála után. A szentkönyvet
szarvasbőrre rótták rá, a kúfihoz hasonló hedzsázi írásmód szerint.
Mintegy 250 oldal maradt fenn az eredeti szövegből Taskentben, ez
körülbelül a harmada a teljes Koránnak. A kalifa az Oszmán-Koránból öt
példányt készíttetett, ezek egyike a BBC szerint az isztambuli Topkapi
Palotában található, más adatok, így például az UNESCO közlése szerint
Kairóban is őriznek még egy-két könyvdarabot, amelyek a taskenti
példányhoz hasonlók.
Oszmánt a
lázadó tömeg gyilkolta meg, amikor saját könyvét olvasta. A taskenti
példányon sötétlő foltokat éppen ezért azzal magyarázzák, hogy a kalifa
vére itatta át a lapokat. Oszmán meggyilkolása fontos történelmi
fordulópont is egyben: ez okozta a későbbi síita-szunnita megoszlást az
arab, illetve az iszlám világban. (Síiták Irakban és Iránban élnek
nagyobb számban, a muzulmán országok nagy többsége azonban a szunnita
áramlathoz tartozik.)
Lenin is fontosnak
tartotta
Az
Oszmán-Korán Taskentbe kerülésének szintén érdekes a története. Oszmán
halála után Ali kalifa az írást állítólag Kufába vitette, vagyis a mai
Irak területére került. Hétszáz évvel később Timur Lenk (Tamerlán)
Közép-Ázsiából kiindulva hódította meg ezt a területet, és innen ragadta
el a szent könyvet, és a fővárosába, Szamarkandba vitette, ahol négy
évszázadon át őrizték.
Amikor
1868-ban az oroszok meghódították Szamarkandot, a Koránt Szentpétervárra
vitték, a cár könyvtárába. A bolsevik forradalom után, Lenin fontosnak
tartotta a muszlim népek megnyerését a szovjethatalom számára, ezért
Ufába, Baskíriába küldette a szent könyvet.
Végül, a taskenti muzulmánok ismételt kérésére
Közép-Ázsiába került vissza a könyv, pontosabban 1924-ben Taskentbe
szállították. Azóta is itt őrzik a különleges vallási és történeti
értéket, amely a muzulmán világ egyik legfontosabb relikviája.