Megoldódni
látszik a Horvátország és Szlovénia közötti határvita, ami az elmúlt
hónapokban lényegében teljesen megakasztotta a horvát csatlakozási
tárgyalásokat. Legalábbis ezt jelentette be nagy örömmel pénteken a két
ország kormányfője, egyes források azonban még így is némi kétellyel
fogadják a megegyezés hírét. (Forrás: Kitekintő)

Szlovénia pénteken bejelentette, hogy régóta fennálló
határvitája Horvátországgal nem akadályozhatja többé Zágráb felvételét
az Európai Unióba. Jadranka Kosor horvát és Borut Pahor szlovén
miniszterelnökök együttes közlése szerint ugyanis megállapodásra
jutottak a horvát csatlakozási tárgyalásokat egy idő óta teljesen
megakasztó határvitában. „A szlovén kormány azt fogja javasolni a
parlament külügyi és uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak, hogy
Szlovénia szüntesse be a horvát csatlakozási tárgyalások blokkolását” –
idézte az EUobserver a két vezető politikus közös közleményét. A horvát
kormányfő a maga részéről már levélben is értesítette a soros elnökséget
ellátó svéd kollégáját, Fredrik Reinfeldtet arról, hogy országa
visszavon minden vitatott tartalmú iratot a tárgyalási
csomagból.

A szlovének ugyanis
korábban egyebek között azt kifogásolták, hogy számos, a horvátok által a
tárgyalások során benyújtott térkép és dokumentum a vitatott területet
Horvátországhoz tartozónak tüntette fel, mintegy megelőlegezve a két
szomszéd közötti vita kimenetelét. A horvát-szlovén perlekedés immáron
tizennyolc éve tart. A vita egyrészt a Dragonja folyó mentén húzódó
szlovén-horvát határvonal pontos megállapítása körül forog, s a két
ország az egykori Jugoszlávia összeomlása óta nem tud dűlőre jutni a
kérdésben.

Az egyeztetések már a
kilencvenes évek elején megindultak, később azonban évekig
„parkolópályára” kerültek. A felek végül 2007-ben elvileg beleegyeztek
abba, hogy a hágai székhelyű nemzetközi bíróság döntőbíráskodása révén
próbáljanak meg eredményre jutni, de Ljubljana ehhez a mai napig nem
adta formális beleegyezését. További vitás kérdés – és sokak szerint ez
az ügy „méregfoga” – Szlovénia kijutása az Adriára Piran városánál. A
feszültség tavaly december óta csak fokozódott, amikor is Ljubljana
korábbi fenyegetését valóra váltva megvétózta több új fejezet
megnyitását az EU-horvát csatlakozási tárgyalásokon.

Pénteki ljubljanai találkozójukon a szlovén és a horvát
miniszterelnökök ugyanakkor megállapodtak abban, hogy a határvitát
nemzetközi közvetítés révén próbálják meg rendezni, amit egyébként
korábban az Európai Bizottság is szorgalmazott. A svéd elnökség
mindenesetre nagyon lelkesnek látszik, Fredrik Reinfeldt egyenesen úgy
vélte, hogy a két politikus a patthelyzet feloldásával európai vezetői
kvalitásairól tett tanúbizonyságot. „Ez a megállapodás kiemeli az
európai integrációs folyamat erejét és a párbeszéd erényét. Elősegíti a
stabilitást a térségben, és mintaként szolgál az egész Nyugat-Balkán
számára” – vélekedett a svéd kormányfő.

Az Európai Parlament képviselőcsoportjai üdvözölték az
elmozdulást. A néppárti frakció vezetője, Joseph Daul azt emelte ki,
hogy a megállapodás révén az eredeti ütemrendnek megfelelően
folytatódhatnak a horvát csatlakozási tárgyalások, melyek roppant
fontossággal bírnak Horvátország és a térség számára is. Az európai
liberálisok részéről a belga Annemie Neyts úgy vélte, hogy a bejelentés
fontos lépés a két nyugat-balkáni állam kapcsolatainak normalizálása
irányába, a szlovén Ivo Vajgl pedig azt tartotta fontosnak kiemelni,
hogy Szlovénia és Horvátország, valamint a Nyugat-Balkán más országai
még az uniós csatlakozás előtt találjanak megoldást a
határvitáikra.

Brüsszeli diplomáciai
források ugyanakkor óvatosan fogadták a megegyezés hírét, emlékeztetve
arra, hogy ilyenre már korábban is volt példa, a két országnak mégsem
sikerült túllépnie a vitán. Több forrás arra is rámutat, hogy a horvátok
értelmezése szerint végleg és végérvényesen ketté kell választani a
tárgyalásokat a határvitától, miközben Szlovénia az utolsó pillanatig
nem akar lemondani a „sakkbantartás” eme
eszközéről.