Az
interneten nemrégiben nyilvánosságot kapott magyarországi ügynöklistán
feltüntetett egyházi személyek között két vatikáni bíboros neve is
szerepelt.
(Forrás: Népszabadság)

A volt NDK-s kémfőnök, Markus Wolf ezenkívül még újabb
neveket említett, és megerősítette, hogy 1989 előtt a pápai állam
megfigyelését – Lengyelországgal együtt – magyar ügynökök végezték. Az
Olaszországban 1999-ben megjelent Mitrohin-dossziéban egy ferences
szerzetes neve olvasható magyar ügynökként. A Vatikán tele volt
kémekkel, vagy más az igazság?

A listán több más név mellett szerepelt az olasz Luigi Poggi
és Francesco Colasuonno bíborosé is. A 88 éves Poggi ma a Vatikánban
él, de gyenge egészségi állapota miatt nem nyilatkozik. 1973-tól a
szentszéki államtitkárságon a kelet-európai kormányokkal való
kapcsolattartásért volt felelős, 1974-től a szentszéki-lengyel állandó
bizottság vatikáni delegációvezetője volt. Az 1925-ben született
Colasuonno 2003-ban elhunyt: 1986-tól ő tartotta a kapcsolatot a lengyel
kormánnyal, 1990-től a Szentszék moszkvai képviselője volt.

– Ügynökök? Badarság! Colasuonno
Gorbacsov alatt volt az apostoli nuncius, hivatalos munkát végzett. Ő és
Poggi bíboros is Casaroli munkatársai voltak – magyarázta a
Népszabadságnak az, aki az ügynöklistákon szereplőket személyesen is
ismerte. Alceste Santini, olasz újságíró, a múltban a kommunista párt
napilapja, a L’Unitá, ma az Il Mattino vatikáni szakértője, aki a
nyolcvanas években a római magyar nagykövetség sajtóirodáját vezette (és
a Mitrohin-dosszié szerint Santini fedőnévvel moszkvai kém volt).
„Egyszer voltam Moszkvában, 1986-ban, akkor is egyházi vezetőkkel
találkoztam” – mondta, és hozzátette: „Ezt az ügynöksztorit évről évre
újra felmelegítik. De szappanbuborék, nincs mögötte semmi. Mi van abban
titokzatos, hogy a Vatikán kereste a kapcsolatot Kelet-Európával? Ez
volt az 1979 és 1990 közötti szentszéki államtitkár, Agostino Casaroli
híres keleti politikája, és ez sikeres volt.”

Santini a beszélgetés során emlékeztetett rá, hogy
Markus Wolf egy Fessler nevű ügynökről is beszélt, aki a pápai
testőrségben dolgozott volna: „Olasz állampolgárságú svájci gárdista?
Nem ismertem ilyet!” – hangoztatta.

Santini szerint a Mitrohin-dossziét az angolok és a
franciák értéktelennek tartják, csak ott húzták elő, ahol belpolitikai
ereje lehet: például Olaszországban. – Akik az ügynöklistákat
lobogtatják, nem az igazságot keresik. Bizonyítékok helyett légvárakat
építenek. Spion-sztorik helyett a lényeget kell nézni: azokban a sötét
években a Vatikán eredményt keresett. Ahogyan például Wyszinski bíboros
Lengyelországban: amikor kellett, a kormány mellé állt, hogy azután
cserébe kérhessen is valamit. Ezek nem titkok – mutatott rá a
beszélgetés során, majd az Agca-ügyet elemezte. Elmondta, hogy amikor
II. János Pál Ankarába látogatott, vele volt ő is. A pápa érkezése előtt
szabadult a börtönből az az Agca, aki két év múlva rálőtt, és a pápai
látogatás alatt cikket írt a török sajtóban az egyházfő ellen. – Nem
hiszem, hogy a szovjet KGB nyitotta volna ki a cellája ajtaját –
ironizált Santini.

– Számomra az
egész ügynöktörténet meglepetés, és furcsán is hangzik. Napi, személyes
kapcsolatban állok a Vatikánnal, de ez a kérdés soha semmilyen szinten
nem merült fel, még indirekt utalást sem tettek rá, pedig gondolom, a
Vatikán figyelmét nem kerüli el semmi – nyilatkozta Erdődy Gábor,
hazánknak a Szentszéknél akkreditált nagykövete.