Korai halála következtében Vasvári Pálnak élete során mindössze egyetlen arcképe készült, ennek létrejöttét is csak a Teleki Blanka-féle leánynevelő-intézet növendékei rajongásának köszönhetjük. Vasvári az ő kérésüknek eleget téve ült modelt 1848 tavaszán Barabás Miklósnak. (Németh György, Magyar Országos Levéltár)

Teleki Blanka anyai nagynénje és egyben keresztanyja, Brunszvik Teréz mellett kezdett el nevelési kérdésekkel foglalkozni. Saját intézetét 1846 őszén nyitotta meg a mai Szabadság tér közelében álló ún. Majthényi-ház második emeletén, bérelt helyiségekben. 8-12 éves főrangú lányokkal kívánt foglalkozni. Hazafias szellemben kívánta őket nevelni, ennek megfelelően intézetében – a korabeli szokásoktól eltérően – a tanítási nyelv a magyar lett.

Barabás Miklós litográfiája Vasváriról

Ez volt az első olyan leányiskola Magyarországon, ahol a tantárgyak oktatásában megvalósult a szaktanári rendszer. Az irodalmat és a történelmet Vasvári Pál (akkori nevén Fejér Pál), a természettudományokat a kiváló piarista zoológus, Hanák Pál tanította. Nevelőnőként Lővei Klárát alkalmazták, akinek a sorsa ezt követően összefonódott az intézetet az anyai örökségéből fenntartó Teleki Blankáéval.

Amikor a leányiskoláról beszélünk, ne egy mai léptékű oktatási intézményre gondoljunk! Az intézet 1846 őszén mindössze egyetlen növendékkel – Puteáni Rózsával, Deák Ferenc keresztlányával – kezdte meg a működését. A létszám később is legfeljebb tizenegynéhány fő lehetett. Egy 1848 nyaráról származó tankerületi jelentés szerint Teleki Blankánál akkor 6-7 lány volt elhelyezve.

A huszas évei legelején járó Vasvári Pál (1826–1849) meglehetősen népszerű volt mind a diákok, mind pedig a nevelők körében. Állítólag Teleki Blankát (1806–1862) is gyengéd szálak fűzték hozzá. A kislányok rajongása világosan kifejezésre jut a Vasvári iratai között fennmaradt dolgozataikból. Ezek többnyire levél formában írt néhány soros kis házi feladatok, melyekben ilyen és hasonló kérdésekre kellett válaszolni: Miért szeretnék én férfi lenni és miért nem? Miért szeretnék nagyhatalmú lenni és miért nem? Kit találok hasonlatosnak a magyar történelemből Hannibálhoz? Mi a véleményem Nagy Károlyról?

A forradalom szelleme a kislányokat is áthatotta, március 15-ét követően a levelek szokásos „Tisztelt Tanító Úr” megszólítását a „Tisztelt Polgártárs” megszólítás váltotta fel. Sőt, hét lány a 12 pont mintájára elkészítette saját követeléseit is, miszerint: a nők is járhassanak egyetemre, kapjanak szavazati jogot; a legkisebb faluban is legyenek iskolák, ahol jól fizetett tanítók foglalkozzanak a gyerekekkel!

1848. március 23-án – a tanítványokra hivatkozva – Lővei Klára levélben kérte Vasvárit, hogy egyezzen bele litografált arcképének elkészítésébe. Ekkorra arról is tájékozódtak, mikor érne rá a portréi révén már ismertté vált Barabás Miklós, aki az elkövetkező egy hétben el is készítette a litográfiát, melyet Walzel Frigyesnél ki is nyomtak.

Walzel az 1830-as években még alkalmazottként kezdett egy kőnyomdában dolgozni, majd saját vállalkozást alapított. Termékeit ízléses, művészi kialakítás jellemezte, a legjobb művészekkel dolgoztatott. Akkor erősödött meg igazán a vállalkozása, amikor Barabás Miklós rajzait kezdte kiadni. Walzel művei aktuális témájuk révén váltak népszerűvé, másrészt kedveltek voltak a nála megjelent – politikusokat, színészeket, tájképeket magukba foglaló – nagy sorozatok is.

A Vasvári-kép 250–300 példányban való elkészítését minden bizonnyal Teleki Blanka finanszírozta. A grófnő a nyomatokat ingyen akarta terjeszteni az érdeklődők között, ennek mikéntjéről Lővei Klára 1848. március 31-én kelt levében kérte Vasvári állásfoglalását.

Vasvári Pál 1849 júliusának elején esett el Erdélyben a román felkelőkkel folytatott küzdelemben, így Barabás Miklós litográfiája maradt az egyetlen róla készült korabeli, hiteles ábrázolás.