• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Vastartalék papíron
2008. június 9. hétfő, 0:00

Az
emberiség írásbeli hagyatéka talán teljes egészében felkerülhet az
internetre. A könyvtárakat mégsem kell bezárni: ők a vastartalék,
amelyre mindig bizton számíthatunk. (Forrás: Metazin)

„Éljen a Google, de akármeddig él is, azt nem fogja
megérni, hogy a korinthoszi oszlopokkal szegélyezett régi jó épületek
helyébe léphessen” – írja a New York Review of Booksban az elfogulatlan
szemlélőnek nem tekinthető Robert Darnton történész, a Harvard Egyetem
könyvtárának vezetője.


Darnton
persze tudja, milyen előnyökkel jár a digitális könyvtár. Sok mindennek
jóval könnyebb utánajárni, ha könyvek tízmilliói vannak fenn az
interneten. De úgy véli, hogy a kutatókönyvtárak ettől nemhogy nem
avulnak el, hanem még nélkülözhetetlenebbek lesznek.


A Google és kötetek millióit digitalizáló társai nem
képesek minden írást az internetre felvinni. Még ha a szövegek 90
százalékát digitalizálnák, ami egyáltalán nem szerepel a terveik között,
akkor is nélkülözhetetlen volna a fennmaradó egytized. A szerző éppen
most akadt nyomára de Pelleport márki művének, aki nagyjából de Sade
márkival egy időben írt, szintén a Bastille-ba zárva, és jobban, mint
világhírű pályatársa. Könyvéből hat példány maradt fenn. A pelleportok
művei nyilván kimaradnának a Google gyűjteményéből.


Ha pedig a Google minden könyv minden kiadását
digitalizálja, vajon melyik változatot teszi a keresőlista élére? Nem
tudjuk, de bizonyára nem ugyanazt, amelyet egy képzett bibliográfus
tartana a leghívebbnek. Mai titkos rangsorolási algoritmusa a
felhasználás gyakoriságához igazodik.


Az sem világos, mi lesz a szerzői jogokkal. A Google
máris számos perrel néz szembe, mert a jogtulajdonosok engedélye nélkül
viszi az internetre a műveket. A szerző halála után 75 évvel a
felhasználás szabad, de addig a Google csak kivonatokat közölhet. A
Google egyébként nem kötelezte el magát amellett, hogy a digitalizált
írásokat a végtelenségig őrizni fogja gépeinek
memóriájában.


És mi történik, ha a
Google tönkremegy? Mi lesz, ha technológiája elavul, és jön egy másik,
sokkal fejlettebb? Mi a teendő, ha a rögzítésnek ez a módja nem bizonyul
tartósnak, és úgy járunk, mint annyi sok régi CD-vel, illetve
floppyval: nem tudjuk megnyitni a tartalmukat? A mai hang- és
képfelvételekről például tudjuk, hogy kevésbé tartósak a
bakelitlemeznél, illetve a celluloid filmszalagnál (és azok nagy része
is hasznavehetetlen lett mára). Nyilvánvaló, hogy a könyv is tartósabb
az elektronikus rögzítési módnál.


Egyszóval jó a Google-módszer, de azért a könyvtárakat
nem kell bezárni. Még vastartalékként is jól jöhetnek egyszer az
eredeti, sárguló papírra nyomtatott kiadások.


Eredeti cikk
(Metazin)

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Szemle

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Mementó a Donnál

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017