Olvasásra
próbál nevelni a Híd-program.
(Forrás: Népszabadság)

A diákcsemege: mazsola, dió, mandula, mogyoró és
szárított gyümölcsök keveréke. Nemcsak a gyerekek kedvelik. A
Diákcsemege: újság, amelyet a Híd – Hírlapot a diákoknak elnevezésű
program keretében írnak, szerkesztenek majd a középiskolások. Minden jel
arra mutat, kedvelni fogják.

Ha a harmadik évezred eleji diák
alakját kellene szoborba önteni, szinte ki van zárva, hogy egy, a
kezében újságot tartó figura képe ugrana be az alkotónak. Az internetről
tájékozódó és naponta átlagban négy órát tévéző fiatalok nem éreznek
késztetést, hogy napilapot vásároljanak, böngésszenek. Ezt az
érdektelenséget a lapok példányszámának csökkenése is tükrözi. A Magyar
Lapkiadók Egyesületének (MLE) tagjai elhatározták, megpróbálnak
változtatni ezen a helyzeten. Az olvasónevelési munkabizottság tavaly
úgy döntött, folytatja és kiterjeszti a két éve a Pannon Lapok Társasága
által – elsősorban diákújságíróknak – indított Sajtó és Tanulás, azaz
Séta-programot. Így született meg a Híd-program, amely április elején
négyhetes kísérlettel indult tizenkét – kilenc budapesti és három vidéki
– középiskola kb. 240 tanulójának bevonásával. A Híd-programban részt
vevő iskoláknak mindennap ingyenesen kézbesíti számait a Népszabadság,
kreatív „újságértelmező” órákon vehetnek részt a diákok, bejárhatnak
szerkesztőséget, kiadót, nyomdát. Cél: újságolvasóvá nevelni a
középiskolásokat.

Az olvasóvá
nevelés politikájának komoly múltja van nyugaton. Ma világszerte 700
ilyen program létezik, 1998 óta pedig évente díjazzák a
leghatékonyabbat. Az első, az 1930-ban a New York Times égisze alatt
induló Newspaper in Education (Újság az oktatásban) 1991-ben 25
országban, 2001-ben már 52 országban működött. 2005 szeptemberében
tartják a hatodik nemzetközi konferenciáját Buenos Airesben.)

Hollandiában és Norvégiában bevett
gyakorlat, hogy ingyenesen juttatnak az iskoláknak újságokat,
Németországban és az Angliában szponzorok, Franciaországban az állam
finanszírozza az ingyenpéldányokat. A nyugat-európai eredmények
figyelemre méltóak: három év alatt a 16-24 éves korosztályban
megduplázódott az újságolvasók aránya (4,6 százalékról 9,2-re nőtt) és a
résztvevők 62 százaléka vált a későbbiekben napisajtó-fogyasztóvá.

Magyarországon pillanatnyilag a
15-18 évesek az újságolvasók alig öt százalékát jelentik.

– A Híd-program kísérleti
szakaszának kidolgozását és finanszírozását a Népszabadság vállalta –
tájékoztat Lengyel L. László elnök-vezésigazgató. Ingyen bocsátja
naponta az iskolák rendelkezésére a friss lapszámokat, állja az online
költségeit, és annak befejeztével vállalta egy összefoglaló tanulmány
elkészítését.

– Össztársadalmi
érdek a fiatalok szövegértésének, kritikus gondolkodási képességének,
kreativitásának javítása – mondja Skriba Judit, a Népszabadság
kommunikációs igazgatója. – Az élethosszig tartó tanulás koncepciója
komoly versenyhelyzetet teremt, a többszöri munkahely-, esetleg
szakmaváltás köznapi dolognak számít. Szeretnénk, ha ezzel a programmal
fejlődne a gyerekek tájékozódási képessége, nagyobb eséllyel tudnának
érvényesülni, és közvetve a közeljövőben szépíthetnénk a PISA- és az
IALS-felmérések eredményein is – teszi hozzá. Azt várja a
Híd-programtól, hogy pár éven belül 50 százalékkal gyarapodik a
célcsoport újságolvasóinak száma.

A
nemzetközi tapasztalatok szerint ezek a programok mind a diákok, mind a
tanárok körében nagyon népszerűek és eredményesek. A fiatalok szeretnek
felnőttlapot olvasni, és szívesen vesznek részt az interaktív órákon; a
pedagógusok azért tartják jónak a kezdeményezést, mert véleményük
szerint az olvasási és beszédkészség fejlesztése mellett a program
lehetővé teszi, hogy csökkenjen az iskola elvont világa és a valóság
közötti távolság. – Nagyon jó hallani, ahogy kritizálják a
felnőttvilágot. Kritikájuk nem sztereotip és elutasító. Több szempontot
is figyelembe véve gondolják végig a felvetődő kérdéseket. Nyilván
amiatt, hogy egy felnőttlapot tartanak a kezükben, felnőttként kezdenek
el viselkedni – írja egy tanár az első kísérleti hónap tapasztalatait
öszszegezve. – Kezdenek függővé válni a gyerekek – számol be egy másik
pedagógus. A négy hét alatt a diákok életének mindennapos részévé vált a
„sajtófigyelés”, értelmezés.

– Az
újság nyelvének megtanulása belépő egy másik, az úgynevezett
felnőttvilágba – mondja Skriba Judit.

A program kapcsán külön munkafüzetet is készítettek,
Zöldi László médiaszakértő sajtótörténeti szemelvényeivel, műfajelméleti
alapismeretekkel, és a jelenlegi sajtópiac állapotának bemutatásával. A
tananyag elkészítésénél elsődleges szempontnak az élményt nyújtó
ismeretátadást tartották. A gyerekek többek között a „robinsonos” Daniel
Defoe-ról, az első mai értelemben vett újságíróról, az újságok ősének
számító XVI. századi velencei gazettáról, hírügynökségekről, Gandhiról
és a sajtónyilvánosságról olvashatnak a füzetben, összeállíthatják saját
újságíró-toplistájukat, kiderül, mi az a Mercurius Veridicus és a
kutyanyelv, és hogy mi a különbség az interjú és a riport között. Az
elméleti ismeretek mellett a diákok vitázhatnak a nyomtatott és az
online média versenyéről, a cikkek címeit értelmezhetik, saját
szavaikkal összefoglalhatják az olvasottakat.

Végül saját virtuális szerkesztőséget alapítva a
lapindító ötleteléstől a lapzártáig elkészíthetik saját újságjukat, a
Diákcsemegét. A programhoz internetes játék is kapcsolódik, amelyet a
Híd honlapján (www.hid.mle.org.hu) lehet
elérni. A bárki számára hozzáférhető játékban a szórakoztató feladatok
megoldásához mindössze a friss Népszabadságra lesz szükség.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete
szeretné bővíteni a programban részt vevő iskolák és kiadók körét,
illetve szeretnék elérni, hogy az iskolákban ne csak vizuális oktatás
folyjon médiaismeret címszó alatt, hanem az írott sajtó is jelenjen meg a
tantárgy keretében.