Az aktuálpolitikai áthallások és a tudományos szempontok miatt is kényes kérdésnek számítanak az elmúlt évtizedek magyarországi történései a történelemtanításban. A tananyag szerkezete és a diákok érdeklődése miatt azonban elkerülhetetlen, hogy ezek az események is szóba kerüljenek az általános és középiskolákban. Szekértáborokon átívelő konszenzus híján pedig az arany középút megtalálása is nehéz feladat. Egy történész és két gyakorló történelemtanár segítségével jártuk körbe a történelemoktatás és az aktuálpolitika keresztmetszetében található kényes kérdéseket. – A cikkben Bárány Balázs, a TTE alelnöke, Lőrinc László, a TTE Bizottmányának tagja és Katona Csaba történész nyilatkozik.

Ha a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazást, az őszödi beszédet és a 2006. október 23-i eseményeket is említik a végzős középiskolások állami történelemtankönyveiben, akkor az elmúlt 15 év magyarországi eseményei miért maradnak ki szinte teljesen a tananyagból – merülhet fel azokban, akik úgy gondolják, hogy a történelemoktatásnak kiegyensúlyozottnak kellene lennie. A kérdés azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű.

Bár a diákok érdeklődése alapján lenne rá igény, hogy ez a korszak is valamilyen formában szerepeljen a tananyagban, ez a felvetés több más szemponttal is szemben áll. Például azzal, hogy a tudományos konszenzus kialakulásához is nagyjából ennyi idő kell. Vagy azzal, hogy a tanárok többsége nem tartja helyesnek, ha az órákon helyet kap az aktuálpolitika – hiszen az utóbbi elvonná a figyelmet az órák lényegéről, a tudás átadásáról és a kritikus gondolkodás elsajátítására való nevelésről.

Arról nem is beszélve, hogy a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervbe (NAT) annyira sok anyagot sűrítettek bele, hogy az már az általános iskolai történelemoktatásban is csúszásokhoz vezet.

De hol húzódik a határ a még tanítható történelem és a már túlságosan friss jelen között? És így, lassan 20 év távlatából kell-e egyáltalán, hogy a történelemórákon is előkerüljön az őszödi beszéd? A Történelemtanárok Egyletének alelnökét, az általános iskolában tanító Bárány Balázst, a fiataloknak szóló, történelmi témájú ismeretterjesztő könyveket is jegyző középiskolai történelemtanárt, Lőrinc Lászlót és a Magyar Nemzeti Levéltárban dolgozó Katona Csaba történészt is megkérdeztük arról, hogy szerintük meddig kellene eljutni a közelmúlt magyar történelmének oktatásában.

Folytatás, forrás