A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mindig büszke volt civilségére, de miért nem szólal meg, ha magyarországi sorstársaik „eltakarítására” – bocsánat, ezt már visszavonták – „átlátására” készül a magyar kormány? Úgy tűnik, nincs más hátra, mint álcivil szervezeteket létrehozni. Németh Szilárd-i értelemben.
Annyi műhelytitkot a világ elég tárhatunk, hogy több szervezethez hasonlóan a Kerekasztal is meg szokta küldeni a maga sajtóhíreit a hírportálokhoz, így nekünk is, amelyben tevékenységükről számolnak be vagy írják meg saját verziójukat azokról a találkozókról, amelyen részt vesznek.
Németh Szilárd két hete beszélt arról, hogy a civil szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani és el kellene takarítani. Azóta sajnos nem érkezett semmilyen állásfoglalás, pedig a Népszabadság megszüntetése idején valami éledezni látszott a szlovákiai magyar közéletben. Akkor több, mint 100 szlovákiai magyar újságíró és közéleti személyiség csatlakozott az Új Szó kezdeményezéséhez, többnyire olyanok, akik nem magyarországi támogatásokból fenntartott médiánál dolgoznak.
Mit mondhatunk a mi civiljeinkről és álciviljeinkről?
A sajtó után (mellett) nemrég a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) régi-új ellenségei, a civil szervezetek kerültek terítékre. Vajon mekkora esély van arra, hogy a BGA pályázataira és egyedi kérelmeire számító és ettől függővé váló szlovákiai magyar civil szervezetek hasonló kezdeményezést indítsanak?