Az idei évben módosul a magyar-és a történelemérettségi. Mire számíthatnak a diákok és a tanárok? – Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke és Repárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke segít megérteni, mire számíthatnak a diákok.

Szakemberek szerint a magyarérettségi idén nehezebb lesz. Ráadásul ezt éppen egy olyan évfolyamon vezetik be, amely a Covid–19-járvány miatt lényegében egy teljes éven keresztül nem járt iskolába. A történelemvizsga sokaknak könnyebb lehet, mint korábban, de az elvárások itt is változtak.

Érvelni eztán nem kell magyarból, jönnek helyette a tesztek

A legtöbb változás a középszintű magyarérettséginél várható. „Kikerül az érettségiből a gyakorlati írásbeliség, az érvelés, vagyis azok a vizsgaelemek, amelyek a leginkább a hétköznapi nyelvhasználatot, az állampolgári és munkavállalói léthez szükséges szövegalkotási képességek elsajátítását mérték. Ez persze vissza is fog hatni a tanításra: ha nem kérik ezeket az érettségin, akkor sokkal kevésbé fogják tanítani” – kezdi Fenyő D. György.

A másik lényeges változás, hogy tesztet is meg kell oldaniuk a vizsgázóknak. „Az irodalomteszt teljesen új, a nyelvtantesztnek annyi előzménye van, hogy a korábbi szövegértési feladatlap egészül ki nyelvtani kérdésekkel. Ezekre a tesztekre lényegében lehetetlen felkészülni, illetve csak úgy lehet, ha minden irodalmi olvasmány és élmény nélkül valaki bemagol mindenféle adatot” – magyarázza György.

Irodalomból a kötelező szerzők száma hatról tízre nőtt, és mostantól kezdve Vörösmarty, Jókai, Mikszáth és Herczeg Ferenc is életművével szerepel az érettségin. Pozitívum, hogy a nyelvtan tételek között megjelent a digitális kommunikáció is.

Nőtt a bizonytalanság a felkészülésben

„A történelemérettségi – közép és emelt szinten is – tematikájában változik csak, a feladattípusok, a feladatsor szerkezete ugyanaz lesz, igaz nagyon kevés próbafeladatot hoztak nyilvánosságra” – mondja Repárszky Ildikó.

Mivel a most érettségizők már ennek az új tematikának és kerettantervnek az ismeretében kezdték a középiskolát (kivétel a 6 és 8 évfolyamosok, de nekik is volt 4 évük eszerint készülni), így elvileg nem érhetné őket meglepetés. „Ugyanakkor hónapok óta azt érzékelem, hogy tanárok és diákok körében is erős a bizonytalanság, soha ennyien nem kerestek meg, hogy segítsek felkészülni. A Történelemtanárok Egylete színeiben tartott ingyenes előkészítőre is nagy az igény – mondja Ildikó.

A szakértő szerint emelt szinten nehezebb lehet az érettségi a plusz elvárások miatt. Könnyebbséget jelenthet ugyanakkor, hogy közép és emelt szinten is kikerültek azok a történelemtudományhoz nem kapcsolódó témák, mint a pénzügyi ismeretek és a munkajog.

”Jó lett volna még idő a gyakorlathoz”

„A tematikai változás egy részével egyetértek, de nem gondolom szerencsésnek, hogy például az ókori Róma történetéből csak az építészet maradt, miközben a diákok művészettörténetet sem tanulnak; illetve az Aranybulla megértéséhez komoly társadalomtörténeti ismeretek kellenének, amely szerintem középszinten túlzás, és nem is tananyag” – mondja Ildikó.

Fenyő D. György szerint a magyarérettségiben eszközölt változásokra egyáltalán nem volt szükség. „A bizonytalanságokat és félelmeket lehetett volna csökkenteni. Három éve hozták létre ezt a rendszert, de csak tavaly novembere óta vannak könyvek és találunk eligazító anyagot az Oktatási Hivatal honlapján. Sem a diá­koknak, sem a tanároknak nem volt módjuk lényegesen, jelentősen módosítani a gyakorlatukon. Rövid távon ez az évfolyam az új magyarérettségi nagy vesztese. Hosszabb távon az egész magyar oktatás és az irodalom, a magyar kultúra, az olvasásra nevelés hatalmas pofont kapott.

Forrás