A
Szantorinit elpusztító vulkánkitörés, és az azt követő félelmetes
szökőár járulhatott hozzá Atlantisz legendájának megszületéséhez – vélik
a régészek, akik legújabb kutatásai szerint a cunami akkora lehetett,
hogy a mai Izrael partjain is komoly károkat okozhatott.

A Szantorini vulkánkitörés az emberi történelem
egyik legnagyobb katasztrófája volt: a legújabb felfedezések szerint az
i.e. 1630 és 1550 között bekövetkezett robbanás a sziget mellett a
környező térség történelmére is pusztító hatással lehetett. Egyesek
emellett már régóta állítják, hogy ez lehetett Atlantisz legendájának
alapja is, ám mindezt eddig tudományosan nem próbálták bizonyítani. Az
atlantiszi kapcsolatot erősíti, hogy a tragédia a Mediterráneumot uraló
minószi civilizációt érintette, amely a később megírt történethez
hasonlóan pusztulhatott el. A kitörés és az ezt követő szökőár pontos
hatását azonban évtizedekig nem ismerték.

Az izraeli régészek legújabb ásatásai során Caesarea
városában fedeztek fel olyan üledéket, amely a vulkánkitörésből
származhat. Eszerint a szökőár olyan erős volt, hogy a Szantorinitől
1000 kilométerre fekvő partokat is elboríthatta a
víz.

A Beverly Goodman, az izraeli
Tengeri Tudományok Egyetemközi Intézetének tengeri geoarcheológusa
vezette munkálatok során a szakértők eredetileg a város ókori kikötőjét
keresték. A fúrással nyert mintákban azonban korábbi és későbbi
földrengések és szökőárok nyomait is megtalálták, amelyeket a
szakemberek most a különböző anyagok alapján próbálnak elkülöníteni.
Minden hasonló tengermozgás ugyanis más-más üledéket, homokot, vagy épp
kerámiatöredékeket hoz magával.

A
tesztek végeredménye meggyőző: eszerint a szantorini vulkánkitörés
okozta szökőár borzalmas lehetett, és a katasztrófa után több, korábban
virágzó terület néptelenedett el teljesen. A kutatók szerint a térség
közösségi élménye nagyban hozzájárulhatott az Atlantisz-legenda
megszületéséhez, amely mögött így az egykor élt emberek tapasztalata
húzódhat meg. A szökőár hatása több helyen egybevág az elbeszéléssel: a
part menti épületek víz alá kerültek, a városokat a tenger mosta el, és
szigetek születtek a tenger alatti vulkanikus
tevékenységből.

A kutatók most a
krétai üledékminták elemzésével próbálnak közelebb jutni a szökőár
kialakulásának folyamatához. Ez azonban a múlt pontosabb megismerése és a
legendavadászat mellett a lehetséges katasztrófák elleni védekezésben
is segíthet.

A kutatás részletei a
Geology című szaklap októberi számában olvashatók.