Vadkanlakomával ünnepel az ötven éve legyőzhetetlen Asterix
2009. október 28. szerda, 0:00
I.e.
50-ben járunk, egész Galliát elfoglalták a rómaiak… Egész Galliát? –
így kezdődik Asterix, a gall minden kalandja. A kis növésű, de annál
bátrabb Asterix és elmaradhatatlan barátja, Obelix immár ötven éve,
1959. október 29. óta szálka a rómaiak és Julius Caesar körme alatt.
(Forrás: Múlt-kor)
A szőke bajuszos
kis gall figurája 1959 nyarán egy párizsi szociális lakásban született
meg, Albert Uderzo rajzoló és René Goscinny szövegíró közös munkájának
eredményeképp. Uderzo izmos, nagy termetű hősként képzelte el Asterixet,
Goscinny viszont épp ellenkezőleg. „Én antihőst akartam, egy kis
krapekot” – mondta egy alkalommal az azóta már elhunyt Goscinny. Asterix
eredetileg pusztán mellékszereplő lett volna egy készülő képregényben, a
szerzők azonban rájöttek, hogy egy másik író ugyanazon az ötleten
dolgozik. Gyorsan kellett cselekedniük, a gallokból főszereplők lettek,
néhány héten belül megvolt a történet, Asterix figurájának megrajzolása
mindössze 15 percet vett igénybe.
A
római hódításnak makacsul ellenálló gallokkal először a Pilote című
folyóirat hasábjain ismerkedhettek meg a franciák. Asterix és Obelix
történetei önálló kötetben 1961-ben jelentek meg első alkalommal. Az
Asterix, a gall című kiadásból még alig hatezer példány kelt el, Asterix
és a normannok 1967-ben megjelent kalandjaira azonban már egymilliónál
is többen voltak kíváncsiak.
A
szigorúan titkos recept alapján készülő varázsitaltól fűtött gall
harcosok bejárták az egész világot, ókori kalandjaikba jócskán
keveredtek 20. és 21. századi élmények is. Így fordulhatott elő, hogy az
ókori Egyiptomban hagyományos öltözetet viselő japán turisták
kattogtatják ókori fényképezőgépeiket. Kalandjaik során Asterix és
elmaradhatatlan barátja, Obelix bejárták Európát, Indiát, Egyiptomot, de
még Amerikát is. Hazatérve azonban mindig fenséges vadkanlakoma várja
őket, bár a nagyobbacska Obelix – aki mélységesen zokon veszi ha cseppet
sem átlagos termetét valaki mégis átlagon felülinek meri nevezni –
útközben sem veti meg a helyi specialitásokat.
A gallokon kívül minden népséget „dilisnek” tartó
Obelix mellett bőven akadnak mókás szereplői Asterix világának. Ott van
mindjárt Obelix kiskutyája, a gazdájánál sokkalta okosabb Töpszlix, a
falu druidája, Csodaturmix vagy éppen Nyekergix, a helyi bárd. A gall
szereplők neve annak rendje s módja szerint -ix végződésű, a galád
rómaiaké általában -us, az egyiptomiaké pedig -isz.
Csodaturmixot az Egyesült Államokban például
Magigimmixnek, Törökországban Büyüfiksnek hívják. A falu korelnökének,
Sokadikixnek Nagy-Britanniában a Geriatrix, Svédországban a Senilix
névvel kell együtt élnie. Pedig matuzsálemi kora ellenére neki van a
faluban a legszebb felesége – utóbbival az agglegényként élő Asterix és a
szintén magányos Obelix sem büszkélkedhet.
Asterix kalandjai az egész világot meghódították – ez
még a rómaiaknak sem sikerült. 330 millió eladott képregény-kötet, 110
különböző nyelven és dialektusban. A szőke bajuszú gall és bendős
barátjának történeteiből készült rajzfilmek a televíziók által
legtöbbször ismételt darabok közé tartoznak, gallok kalandjaiból neves
színészek közreműködésével három mozifilm is készült. A kis gall falu
lakóinak életét Goscinny 1977-es halála óta Uderzo egyedül alakítja.
Uderzo azonban időközben 82 éves lett, és úgy érezte, ideje kijelölni
utódjait. A jövőben Frederic és Thierry Mebarki rajzolja majd a
történeteket.
Az olvasók pedig
folytathatják a kutatást azután a bretagne-i falucska után, amelyről az
alkotók 50 éve Asterix otthonát mintázták. A történészek pedig sokszor
egész mást gondolnak minderről.