A
digitális televíziózás Európa-szerte, így Magyarországon is csupán az
útkeresés fázisában van.
(Forrás: SG)

Egyes piaci szereplők szerint még nincs tömeges
fogyasztói igény rá, mások viszont már bele is vágtak a szolgáltatásba.
Ők azt vallják, hogy a kezdeti lépések sikerrel
kecsegtetnek.

Abban minden érintett
egyetért, hogy szükség lesz a televíziós átvitel digitalizációjára, ám
az még kérdéses, hogy eljött-e ennek az ideje, vagyis hogy létezik-e
olyan üzleti, fogyasztói kényszer, ami indokolttá tenné a digitális
technológia mielőbbi meghonosítását Magyarországon. Az első – igaz,
műholdas – hazai digitális televíziós szolgáltatást is üzemeltető UPC
szerint a jól működő hagyományos szolgáltatások széles körű leváltását
sürgető kényszerhelyzet nálunk még nem alakult ki.

Bár az idő nem szorítja a 730 ezer háztartásban jelen
lévő kábeltelevíziós szolgáltatót, a cég mégis készül a televíziózás új
korszakának mondott jövőre: hálózata már alkalmas erre, központját pedig
idén teljesen „felkészíti” a digitális korszakra – mondta Szűcs László,
a UPC Magyarország szóvivője, aki azt viszont nem kívánta elárulni,
hogy ez mekkora beruházást igényel a cégtől.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a
meglehetősen költséges lehetőséggel nem nagyon élnek a felhasználók.
Vagyis hiába nyílik meg számukra például a saját műsorcsomag
összeállításának lehetősége vagy az online videotéka igénybevétele,
illetve egyéb interaktív szolgáltatás, a magasabb ár nagyon erős
visszatartó erő. A tévénézők egyelőre úgy vannak ezzel, mint az
internettel, azaz a felhasználói kör csak fokozatosan alakul ki, annak
ellenére, hogy a szolgáltatásnál nincs elérhetőségi
korlát.

Egyelőre kevesen élveznék a
digitalizálás nyújtotta előnyöket. Az is kérdés, hogy a már említett
pluszszolgáltatások mellett egyáltalán érzékelhető-e bármilyen előny,
hiszen a szakemberek szerint a képminőség csak kevéssé változna. A
váltás ráadásul kényelmetlenségekkel is jár, ugyanis ehhez minden
esetben be kell szerelni egy úgynevezett set top boxot, ami arra
szolgál, hogy a digitálisan érkező jelet a lakásban átalakítsa a
televíziókészüléknek megfelelő analóg jellé. (Jelenleg például a UPC
központjaiban alakítják át analóggá a műholdról érkező digitális
jeleket, és hálózatukon keresztül ezt juttatják az előfizetőhöz. A
digitális korszakban az „eredeti” jel fut a fogyasztóhoz, ahol a már
említett set top box révén átalakítják analóggá.)

A digitalizálás nyújtotta pluszszolgáltatások – mint
például az adás idejének beállítása – igénybevételére kétféle megoldás
létezik. Az egyik, amikor a szolgáltató központjában lévő műsorrögzítő
berendezéssel az ügyfél hozzájuthat az új szolgáltatásokhoz (így működik
a TVnet rendszere), a másik megoldás esetében ezt a már említett set
top boxban helyezik el, ahogyan a T-Online T-Home szolgáltatásánál.
Utóbbi valójában úgy működik, mint a legkorszerűbb
videomagnó.

A jelenlegi
gyakorlat szerint e set top boxokat a szolgáltatótól lehet beszerezni,
és például a UPC hazájában, Hollandiában – ahol kétmillió ügyfele van a
cégnek – ez mintegy 300 millió euró beruházást igényelt a cégtől, amely a
digitális átállás érdekében kész volt ekkora összeget befektetni. E
„pilot projekt” arra is jó lehet, hogy megpróbálják modellezni,
kideríteni, hogy a többi UPC-országban mikor, milyen feltételekkel
érdemes beszállni a digitalizáció teremtette versenybe, ami – ha
egyelőre szolidan is, de – Magyarországon is
elkezdődött.

Ezen a téren
Európa-szerte mindenki óvatos, és Magyarországhoz hasonlóan jelenleg az
útkeresés idejét élik a szereplők. Némileg eltérő véleményen vannak azok
a cégek, amelyek már megtették az első lépéseket a digitalizálás terén,
és mind T-Kábel, mind pedig a T-Online vezetője szinte nem várt
sikerről számolt be. Utóbbi például az egyik legkedveltebb
szolgáltatásként említette az online videokölcsönzést (egy film
kikölcsönzése 24 órára 198-696 forintba kerül).

„A Magyar Telekom-csoporthoz tartozó T-Kábel üzleti
döntésének helyességét és a technológia kiforrottságát igazolja, hogy
naponta több száz digitálistévé-szolgáltatási csomagot értékesítenek” –
mondta el Piller András. A T-Kábel ügyvezetője szerint igazi áttörést
hozhat a cég december 1-jétől bevezetett szolgáltatása, amelynek
keretében az analóg tartalom teljes egészében elérhetővé válik
digitalizált formában is, s aminek eredményeként tömegtermékké válhat a
digitális televíziózás.

A T-Kábel
Magyarország a legnagyobb kábeltévé-szolgáltatók közül elsőként
digitalizálta szinte teljes hagyományos (analóg) alapkínálatát. Az új
csomagokat Digital II és Digital III névre keresztelték – előbbi 25, az
utóbbi pedig 48 televíziós csatornát foglal magában -, melyek Budapesten
és vonzáskörzetében kiépített hálózatukon érhetőek el a következő
időszak fejlesztéseinek nyomán, 2007 második felétől pedig már Szeged és
Békéscsaba környékén is megrendelhetők lesznek.

Korábban a T-Kábel digitális kínálatában néhány
csatornát magában foglaló, úgynevezett tematikus minicsomagok voltak.
Ezek mellé kínálják előfizetőiknek december 1-jétől a már
tömegigényeknek is megfelelő digitális alapszolgáltatást. A szolgáltatás
igénybevételéhez szükséges set top box havi bérleti díja 800 forint, de
meg is vásárolható: egy összegben 16 900, illetve részletre, háromszor
5700 forintért.