Az
oktatás nem játszott döntő szerepet a kampányban, a jelöltek ugyanis
elsősorban gazdasági és külpolitikai kérdésekben csaptak össze.
Ugyanakkor természetesen mind John McCain, mind Barack Obama
megfogalmazta javaslatait az oktatás színvonalának emelése érdekében.
(Forrás: [origo])

A republikánus
McCain több választási lehetőséget kíván biztosítani a szülőknek
gyermekeik iskoláztatását illetően, és a tanintézmények gazdálkodásának
átláthatóságát követeli. A demokrata Obama pedig nagyobb összegekkel
támogatná az oktatásügyet.

John McCain egyik fő
célja, hogy a szegényebb szülők is járathassák gyermekeiket
magániskolába. Ennek érdekében különböző támogatási programokat dolgozna
ki. A republikánus elnökjelölt úgy véli, a szülőknek nagyobb
beleszólást kellene biztosítani az oktatás céljára fordított összegek
felhasználásába is. Ezen kívül szeretné, ha a jobb tanárok több fizetést
kapnának, mint azok, akik kevésbé színvonalasan tanítanak. McCain a
frissen végzett pedagógusokat magasabb bérekkel és más kedvezményekkel
kívánja a pályára csábítani, az iskolaigazgatók kezébe pedig több
döntési jogkört adna, mint amennyivel eddig
rendelkeztek.

Barack Obama azzal az ötlettel állt
elő, hogy a szövetségi kormánynak nagyobb összegekkel kellene támogatnia
a leendő pedagógusok felsőfokú egyetemi oktatását. A demokrata jelölt a
tanárok továbbképzésének fontosságát is hangoztatta a kampányban.
Véleménye szerint előrejutási lehetőséget kellene biztosítani a
pedagógusok számára, ugyanakkor alaposan meg kellene válogatni, kiket
engednek föl a katedrára.

A kampány
során Obama szóba hozta az óvodás korú gyerekek nevelésének ügyét. A
demokrata jelölt úgy véli „az oktatás a születéssel megkezdődik”. Obama
tízmilliárd dollárral növelné a hat év alatti kisgyerekek különböző
oktatási és nevelési programjaira fordított összegeket. Továbbá külön
segítséget ígér a szegény sorsú családok óvodás korú gyermekeinek.
McCain véleménye azonban az, hogy már így is túl sok szövetségi pénzt
emésztenek fel a hat év alatti korosztály számára meghirdetett különböző
programok. Ezen a területen nagyobb takarékosság kellene, és a sokféle
állami és magánkezdeményezés jobb összehangolása is szükséges –
hangoztatja John McCain.

Mindkét jelölt nagyra
értékeli a polgárok önkéntes, jótékony célokat szolgáló tevékenységét.
Barack Obama azonban konkrét javaslatokat is megfogalmazott az „önkéntes
állampolgári szolgálat” kiterjesztésének szándékával. Így például
megkétszerezné a békehadtest tagjainak a létszámát, és létrehozná az
„iskolai hadtestet” is. Ennek a szervezetnek a tagjai az iskolákban
fejtenék ki tevékenységüket. A demokrata jelölt reklámkampányt indítana
annak érdekében, hogy minél több középiskolás diák kapcsolódjon be az
egyes jótékonysági szervezetek munkájába.

Ami pedig a
felsőoktatás kérdéseit illeti, Obama azt ígéri, növelni fogja az
egyetemeken tanuló diákok támogatását. Azt is közölte, hogy áttekinti
majd a felsőoktatásban tanulók számára biztosított adókedvezmények
rendszerét, mert a jelenlegi szabályozás roppant bonyolult. Az
egyszerűsítés a republikánusoknak is tetszik, akik általában is az adók
csökkentésének hívei. Mint hangoztatják: a szövetségi kormánynak
kevesebb pénzt kell beszednie, többet kell az embereknél hagynia, és
rájuk kell bízni, milyen iskolát választanak gyermekeik számára. A
demokraták ezzel szemben az állam nagyobb szerepvállalásának a hívei,
főleg azért, mert az esélyegyenlőség megteremtését kulcskérdésnek
tartják.

Hogy azután mi valósul meg a szép
elképzelésekből és nagyszerű javaslatokból, más kérdés. A jelenlegi
gazdasági nehézségek közepette attól lehet tartani, az oktatás ügye a
háttérbe szorul. Miként háttérbe szorult a téma a kampány során is.
Pedig talán éppen ilyen időkben kellene a jövőt megalapozó döntéseket
meghozni.