Az MTA
KFKI-ban fejlesztett űreszközök hamarosan hivatalosan is kulturális
örökségünk részei lesznek – számolt be róla az mta.hu. (Forrás:
Múlt-kor)

„Az Országos Műszaki
Múzeumban, Képes Gábor muzeológussal együttműködve a KFKI RMKI igyekszik
védetté nyilvánítani azoknak az űrkutatási eszközöknek a
másodpéldányait, amelyeket az intézet mérnökei készítettek” –
nyilatkozta Vizi Pál, az MTA KFKI Részecske és Magfizikai
Kutatóintézetének fejlesztő mérnöke annak kapcsán, hogy az első Holdra lépő
űrhajósok által hátrahagyott eszközöket Kalifornia állama védett
státuszba vette. „Mi már korábban elindultunk egy hasonló
úton” – mondta Vizi Pál, hozzátéve: a KFKI-ban fejlesztett Pille
sugárzásmérő egy példányát már korábban átvitték a Műszaki
Múzeumba.

A Pille névre keresztelt radioaktív
sugárzásmérő kézi berendezéssel először Farkas Bertalan végzett
méréseket az űrben 1980-ban, majd Sally Ride amerikai fizikus, űrhajósnő
használta a berendezést repülése során. Legutóbb a magyar származású
szoftvermérnök Charles Simonyi végzett a Pillével tudományos méréseket a
„Pille-Simonyi”méréssorozat keretében a Nemzetközi Űrállomás
fedélzetén. „Az RMKI kutatói az évek alatt számos űrtechnológiai eszközt
fejlesztettek, és ezeket olyan neves űrkutatási programokban használták
fel, mint a Vega, a Phobos és a Rozetta missziók” – hangsúlyozta Vizi
Pál. Ezek a berendezések is hamarosan kulturális örökségünk részei
lesznek – tette hozzá a mérnök.

Az Apollo-11 program
két űrhajósa Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin 1969. július 20-án
elsőként léptek a Hold felszínére. A két űrhajós tudományos
berendezéseket, szerszámokat, üres dobozokat, használati tárgyakat
hagyott hátra maga után, hogy a felszállóegységet minél több haszontalan
tehertől megszabadítsák. A Holdon maradt több mint száz kisebb-nagyobb
eszközt nyilvánította védetté Kalifornia Állam Történelmi Források
Bizottsága. A kezdeményezők azt remélik, hogy az Egyesült Nemzetek
Szervezete előbb-utóbb  a Világörökség részévé emeli a Holdon
hagyott, az ember által készített eszközöket.

„A Hold
felülete a nemzetközi jogban semleges terület, amolyan senki földje” –
mondta Vizi Pál. A szabályozás azonban a Holdon hagyott mesterséges
eszközökre már nem vonatkozik. Az RKFI mérnökének véleménye szerint a
Holdon maradt szerkezeteket azért érdemes védeni, hogy a jövőben a
Holdra induló robot űreszközök, később pedig az emberes küldetések ne
veszélyeztessék az első holdutazásnál használt berendezéseket és ne
űrszemétként kezeljék az Apollo-11 maradványait.

A
tudósok becslése szerint a Földünk körül keringő mintegy 14 ezer
űreszköz közel 95%-a ma már űrszemét. Elsődleges forrásuk a régi
műholdak és hordozórakéták maradványai.

A
teljes cikk az MTA oldalán