Kezdetét
vette a Fővárosi Állat- és Növénykert jubileumi emlékéve. Az idén 140
esztendős intézmény az év során számos programmal emlékezik majd meg a
kert gazdag múltjáról, az Állatkerthez kötődő
hagyományokról.
(Forrás: Stop.hu)

A jubileumi emlékévet dr. Schiffer János
főpolgármester-helyettes nyitotta meg. Az évadnyitó keretében avatták
fel az Állatkert legújabb létesítményeit. A Pápuaröpde, illetve
Papagáj-lak névre keresztelt állatházakat és a hozzájuk tartozó röpdéket
dr. Bozóki András kulturális miniszter adta át a közönségnek. Dr.
Bogsch Ilma, az Állatkert főigazgatója az idei évre tervezett
fejlesztésekről számolt be, és az esemény zárásaként átadták a
orrszarvúvédelmi kampányhoz kapcsolódó alkotói pályázat díjait
is.

A „jubileumi emlékév” az
Állatkert harangjának megkondításával vette kezdetét. A 8,7 kg-os bronz
harangot felirata szerint Walser Ferenc öntötte a „Budapesti Állat Kerti
Társulat” számára 1893-ban, ám tudomásunk szerint legalább kilencven
éve nem kondították meg. Leleplezésre került az az emléktábla is,
amelyet a kert 140 éves történetének emlékére, és a nagy elődök
tiszteletére készíttetett el az Állatkert igazgatósága. Az emléktábla
egyébként az Állatkert legrégebbi épületére, a Bagolyvárra
került.

A Bagolyvárat, amelynek
eleve romnak épült falai között zajlanak a jubileumi emlékév
megnyitásának eseményei, 1866-ban, vagyis az Állatkert alapításakor
építették. Eredetileg a kert egy másik pontján állt, 1912-ben helyezték
át mai helyére. Tervezői Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik, az
1860-as évek neves építészpárosa, akiknek a nevéhez olyan ismert
épületek fűződnek, mint a vigadó téri Thonet-ház, az Egyetemi Könyvtár
épülete, a debreceni Csokonai Színház, illetve a fehérvári Vörösmarty
Színház épületei, vagy éppen a hajdúhadházi kéttornyú református
templom.