A
közoktatási rendszer jelenlegi működése nem hogy nem csökkenti, hanem
inkább újratermeli a társadalmi esélykülönbségeket, legalábbis ezt
jelzik a tudományos vizsgálatok – jelentette ki Csépe
Valéria.

A közoktatási rendszer
jelenlegi működése nem hogy nem csökkenti, hanem inkább újratermeli a
társadalmi esélykülönbségeket, legalábbis ezt jelzik a tudományos
vizsgálatok – jelentette ki Csépe Valéria, az MTA Pszichológia
Kutatóintézetének tudományos tanácsadója a Magyarország Holnap Oktatási
és Gyermekesély Kerekasztal vitaindítójában.

A szakértő szerint az oktatási rendszer átalakítása
során a Nemzeti Fejlesztési Terv 2-ben mindenképpen szükséges a sajátos
nevelési igényű (SNI) kategóriába sorolt gyermekek fejlődésének nyomon
követése, valamint a finanszírozási rendszer korszerűsítése, továbbá a
diagnosztika helyzetének megoldása, a besoroláshoz kapcsolódó
szolgáltatások és ellátások fejlesztése, a rendszer működésének
figyelemmel kísérése.

Csépe Valéria
szerint az SNI statisztikai kategóriáiba sorolt fogyatékosságok és
atipikus fejlődési mintázatok megnevezése ellentmondásos. Az 1993-as
közoktatási törvény jogerőre emelkedése óta eltelt mintegy 15 év alatt
minden szakma igyekezett a saját terminológiáját a közoktatási
törvényben nevesítettni. Ennek oka elsősorban nem valamifajta szakmai
sovinizmus, hanem elsősorban az attól való félelem, hogy a gyermek
(pontosabban a fenntartó) nem kapja meg az emelt normatívát. Márpedig az
alapellátás problémái arra kényszeríttették a közoktatás résztvevőit,
hogy minél magasabb normatívát jelentő diagnosztikai minősítést kapjanak
az általuk ellátott gyermekek.

Az
elhangzottakra reagálva Lányiné Engelmayer Ágnes kiemelte, mind az SNI
rendszert, mind a közoktatás egészét vizsgálva fontos, hogy nagyobb
szerephez jutassák a gyógypedagógia szakágat. Több oktatási, nevelési
területtel ellentétben a gyógypedagógia gyökeres változáson, fejlődésen
ment keresztül az elmúlt években, így hasznot jelenthet a hazai
közoktatási rendszer fejlődésének több szintjén. Koreferátumában
elmondta, hogy egyetért az SNI teljes áttekintésének, a diagnosztikai
eszközök megújításának, a törvény módosítások során a széles körű
egyeztetésének szükségességével.

A
vita során Sárközi Gábor, az Oktatási Minisztérium Roma Integrációs
Titkárságának szakértője statisztikai adatokkal hívta fel a figyelmet az
SNI rendszer hiányosságaira. Felszólalásában kiemelte, hogy az
általános iskolás korú, roma származású diákok közel 20 százaléka kerül
be az SNI rendszerbe, mégpedig kizárólag a szegregációs térségekből. Van
olyan kistérség ma Magyarországon, ahol minden harmadik gyerek sajátos
nevelési igényűként van regisztrálva, szemben azokkal a területekkel,
ahol egyáltalán nem kerülnek be tanulók a rendszerbe.