A
pedagógusi pálya ma is népszerű a fi atalok körében, legalábbis erre
engednek következtetni az idei felvételi statisztikák. (Forrás:
Népszabadság)

Sokakban felvetődik,
vonzó lehet-e még a pedagóguspálya? Amikor agresszív gyerekekről,
ideges, a saját nevelési kudarcaikért az iskolát okoló szülőkről és
alacsony keresetű tanárokról hallunk, hajlamosak lennénk temetni ezt a
szép szakmát. A cáfolatot azonban maga az élet adja.

A pedagógusi pálya ma is népszerű a fi atalok körében,
legalábbis erre engednek következtetni az idei felvételi statisztikák.
Noha a felsőoktatásban most is a turizmus és vendéglátás, illetve a
gazdálkodási és menedzsment szakok a legnépszerűbbek, ebben az évben
kevesebb első helyes jelentkezőt tudhatnak magukénak, mint tavaly. Az
idei jelentkezési statisztika talán legváratlanabb eredménye, hogy
feltűnő arányban, mintegy másfélszeresére nőtt a pedagógiai képzést
választók száma. Itt több szak is növekedést tud felmutatni, közük az
óvodapedagógusi, amely először került fel a top 20-as listára –
olvasható a www.felvi.hu
elemzésében. Ráadásul – teszik hozzá – a széles felsőoktatási szakmai
közvélemény által kívánatosnak tartott létszámemelkedés a
természettudományi képzésterületen idén, ha szerény mértékben is, de
bekövetkezett. Ez azonban itt sem egységesen érintett minden szakot: a
legnépszerűbbnek számító biológia és földrajz szakon némi csökkenés
mutatható ki, ám olyan alaptudományok, mint a matematika, fizika és
kémia, határozottan népszerűbbek lettek a továbbtanulók
körében.

Az egri Eszterházy Károly
Főiskola jó példa arra, hogy a főként vidéki főiskolákat érintő válság,
népszerűségvesztés nem általános. Ebben az évben több mint hétezren
adták be ide felvételi papírjaikat, a jelentkezők fele első helyen
jelölte meg az intézményt. Ezzel az aránnyal olyan egyetemek mellé
zárkóztak fel, mint a Miskolci Egyetem – 8327 jelentkező, vagy a Pannon
Egyetem – 7455 felvételiző –, de a mesterképzésre jelentkezők számát
tekintve mindkettőt meg is előzik, akárcsak a Pázmány Péter, a Széchenyi
István, a Nyugatmagyarországi vagy épp a Károli Gáspár
Egyetemet.

Ezzel, Hauser Zoltán az
egri Eszterházy Károly Főiskola rektora szerint beérett az a gyümölcs,
amelynek gondozását évekkel ezelőtt kezdték: gyorsan alkalmazkodtak az
új képzési szerkezetekhez, miközben megtartották korábbi értékeiket, és
az intézmény profilján belül továbbra is hangsúlyos szerepet szántak a
tanárképzésnek. Ez utóbbin belül elsők között nyitottak új frontot a
kisgyerekek felé, s indítottak csecsemő- és gyermeknevelő felsőfokú
képzést. A bolognai folyamat következtében egységes lett a tanárképzés, s
a mesterszakok elindításában Eger szintén az élbolyban
szerepelt.

– Korábban háromszor
annyi tanárt képeztünk a négyéves főiskolai szinten, amennyire a piacnak
igénye volt: ez elpazarolta az oktatóink energiáját, s csökkentette a
pedagógusszakma presztízsét – mondta a rektor. Hozzátette: igaz, hogy ma
kevesebb tanár kerül ki a líceum falai közül, ám tudásuk jóval mélyebb
és korszerűbb, s elhivatottságuk is erős.