Nagy
érvágást jelentett a kistelepülések önkormányzatai számára a közoktatás
finanszírozási rendjének tavalyi megváltoztatása. Egyes előrejelzések
szerint további 600 iskolát zárhatnak be. (Forrás:
FigyelőNet)

A civilek szerint ez
sérti a gyerekek jogait, és visszautasítják a szakmaiatlanság vádját. A
szaktárca szerint viszont csak olyan intézményt zártak be, ahol még 20
tanuló sem jött össze.

Porogi
András, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének alelnöke tavaly azt
prognosztizálta, hogy országosan mintegy 600 iskolát zárhatnak be vagy
vonhatnak össze az elkövetkező években. Hozzátette, ha minden a
jelenlegiek szerint folytatódik, Hiller István hatezer tantermet fog
megszüntetni az elkövetkező három évben. Ennek elkerülése érdekében
hozták létre oktatáspolitikai szakemberek az Élőlánc a kisiskolákért
mozgalmat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint azonban közel
sem ilyen sötét a jövőkép.

Tavaly
mintegy száz intézményt zártak be amiatt, hogy a kormány áttért a
fejkvótás támogatásról a teljesítménymutatós rendszerre. Bár a változás
sok városi intézményt is nehéz helyzetbe kényszerít, az önkormányzatok
úgy vélik, hogy az igazi halálos ítéletet a falusi iskolák fölött mondja
ki. Az első-második évfolyam esetében a tanulónkénti fejkvóta 204
ezerről 145 ezer forintra csökkent, de például az ötödikesek és a
kilencedikesek esetében is húszszázalékos a különbség.


Az elégtelen finanszírozás mellett a meghatározott
csoportlétszám jelenti a másik égető problémát. Ennek alsó határa
tizenöt fő, ami a mai népességfogyást tekintve sok falu számára
teljesíthetetlen. Ám ahol nincs meg az előírt gyereklétszám, azok az
önkormányzatok elesnek az állami támogatástól, ami egyet jelent a
csőddel.

„A kisiskolák megszűnése
rövid távon nagyon hátrányosan érinti a kistelepülésen élő családokat.
Hosszú távon pedig a fiatalok elvándorlásához, így a falvak kihalásához
vezet” – mondta a FigyelőNetnek Farkas Gabriella, az Élőlánc a
kisiskolákért mozgalom oktatáspolitikai koordinátora. Hozzátette: a
felmérések arról tanúskodnak, hogy a kistelepülések iskoláiban folyó
oktató-nevelő munka színvonala nem marad el az
átlagostól.

Az ilyen települések kétségbeesve keresik
a lehetséges megoldásokat, nem egy esetben tiltakozásokat szerveztek,
sőt éhségsztrájkról is hírt adtak a médiumok, ám többnyire hasztalannak
bizonyultak az akciók.

[…]

Lapunk
megkeresésére az OKM részéről László Bálint sajtóreferens a
kormányprogramból idézve elmondta, hogy a kistelepüléseken – ahol ez
lehetséges – igyekeznek megőrizni az általános iskolák alsó tagozatait.
Az oktatási színvonal garanciájaként e kisiskolák a térség másik, teljes
évfolyammal működő általános iskolájának tagintézményeként működhetnek.


Kiemelt figyelmet fordítanak a kistérségi
közoktatási együttműködésre, az intézményfenntartói társulás kistérségi
formában való megvalósulására. Ennek érdekében támogatják, hogy a
kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogok gyakorlását.


„A közlekedés megkönnyítésével, iskolabuszokkal
segítjük, hogy a kisebb településeken élő gyermekek is a korszerű tudást
biztosító modern intézményekben tanulhassanak” – hangsúlyozta László
Bálint.

A szaktárca sajtóreferense elmondta, hogy az
elmúlt tanévben 1220 intézményt szüntettek meg jogutóddal, ebből 1015
intézmény látott el óvodai vagy általános iskolai feladatot. Bár valóban
88 intézmény szűnt meg jogutód nélkül, ám ezekben majdnem minden
esetben rendkívül alacsony, húsz fő alatti volt a tanulók
létszáma.