A Reggeli személy: Lőrinc László, a TTE Bizottmányának tagja.
Ismét változnak a vizsgakövetelmények a történelem érettségire, a hírek szerint 2023-tól. Lőrinc László szerint mintha a politika megint azt szeretné, hogy átideologizált tantárgy legyen a történelem. Van a politikai megrendelés, van a szakma, a kettő között pedig egy csoport, amelyet felkérnek tantervek, tankönyvek, követelmények megírására. Ők vélhetően próbálják védeni a szakmai szempontokat, miközben egyet-egyet beengednek a követelések közül, mint a Kádár-korban. A legnagyobb gond szerinte a visszalépés az adatok magolása irányába a gondolkodás, a vita felől.

Hallgassa meg!

A mostani 12 helyett már csak 7 nagy témakör szerepel a történelem érettségi 2023 szeptemberétől bevezetésre kerülő, az új Nemzeti alaptantervhez igazodó követelményrendszerében, az altémák között ugyanakkor több, a jelenlegi vizsgafeladatokban nem szereplő tétel is helyet kapott – derült ki a Népszava birtokába került, még egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények tervezetéből. A lap szerint több egyházi kérdésre és hun témára kell majd számítaniuk az érettségizőknek.

Lőrinc Lászlót, a Történelemtanárok Egylete bizottmányának tagját kérdeztük, először az idei érettségiről. Elmondta: a tudnivalók ugyanazok, azt, hogy lesz-e szóbeli és írásbeli, azért nem lehet egészen biztosra venni, mert most megjelent a járvány harmadik hulláma. Ezzel együtt az a terv, hogy mindkét típusú vizsgát megtartják – tette hozzá. A tanárok pedig nincsenek benne az oltási tervben, pedig az általános iskolák folyamatosan működnek, a tanárok rengeteg gyerekkel találkoznak, akik egy része hordozhatja a vírust anélkül, hogy tünetei lennének.

Az említett dokumentumról azt mondta: ez kiszivárgott dolog, egészen biztosan nem tudni, hogy így valósul-e meg. Furcsa a légkör, a kormányzat gyanakszik, hogy ha előáll a terveivel, azok bekerülnek a politikai mezőbe, a szakma pedig gyanakszik, hogy előle mindent eltitkolnak. Szerinte a „boldogabb országokban” az oktatásról, amelynél évtizedekre előre kell tervezni, konszenzus van, hogy ha változnak is a pártok, mi az irány. Úgy látja: „paradicsomi állapotnak” tűnik a 2004-2005-ös új érettségi bevezetése, mert két különböző kormány alatt dolgozta ki – ugyanaz a gárda. Ez a nagy egyetértés 2010 után megszűnt, új irányok jelennek meg, „visszafelé fordul a kerék”. Azt nem tudja, hogy ezt a követelményrendszert kik alkották meg.

Most mintha a politika megint azt szeretné, hogy átideologizált tantárgy legyen a történelem, és az a furcsa helyzet áll elő, hogy van a politikai megrendelés, van a szakma, a kettő között pedig egy csoport, amelyet felkérnek kerettanterv, tankönyvek, érettségi követelmények megírására. Ők szakemberek, és vélhetően próbálják védeni a szakmai szempontokat, itt-ott egyet-egyet beengednek a követelések közül, mint a gazdasági reformok idején a Kádár-korban, amikor a reformközgazdászok azt mondták, hogy ez nem vállalkozás, hanem gazdasági munkaközösség, és akkor hátha jobban elfogadják. Teljesen kádári reminiszcencia az egész – fogalmazott.

Lőrinc László arra is felhívta a figyelmet, hogy különböző kimeneti szabályzók vannak a közoktatás végén, a kerettanterv (amit meg kell tanítani) és az érettségi. A kerettantervet legutóbb nemrég módosították, ehhez képest mintha nem lenne összhang: az érettséginél sok olyan követelmény jelenik meg, ami nem volt benne a kerettantervben, illetve olyan, ami az új kerettantervhez készült kilencedikes törikönyvben nincs benne. Mintha nem beszéltek volna egymással a kettő készítői – jegyezte meg. Ilyenkor a tanárnak az a célja, hogy jól sikerüljön az emelt érettségi, ezért ahhoz igazodik, nem a kerettantervhez.

A kritikákra reagálva azt mondta: nem lett hangsúlyosabb az iszlám, se Mátyás király. Ez a változtatás abban a kontextusban értelmezhető, ami 2010 óta körülveszi a tantárgyat. Ebben van tartalmi rész is, hogy legyen „nemzetibb, hazafiasabb”, de van módszertani rész is, hogy térjünk vissza a minél több politikához, adathoz, tényszerű ismerethez. Ezt képviselte az érettségi – egyébként nem olyan régi, 2017-es – legutóbbi megváltoztatása is, amelynél csökkent a gondolkodás szerepe a tárgyszerű tudáshoz képest. A 2005-ben indult kétszintű érettségi konszenzusos célja az volt, hogy ne bemagolják a diákok az ismereteket, mint a papagáj, hanem bizonyos történelmi ismereteket és készségeket elsajátítva tudják ezeket alkalmazni. A forráskritikát már akkor se vitték túlzásba, de azóta romlott a helyzet, gyakorlatilag a náci és a kommunista szövegek kivételével „mindent készpénznek kell venni”. Holott pont az lenne a történelemtanítás lényege, hogy megtanulják a diákok, hogy ez nem így van, különben mindent bekajálnak, amit a Facebookon vagy a propaganda bármelyik oldaláról olvasnak – hangsúlyozta Lőrinc László.

Vannak szép elvek a kerettantervben, említik a kompetenciák fejlesztését és a vitát, de ha telenyomják adatokkal a diákok fejét, akkor erre nem marad idő az összefüggésekre. Jelezte: nemcsak a politika a probléma, hanem az is, hogy az életmód kezd háttérbe szorulni újra. Korábban az volt az elképzelés, hogy ne csak megtanulja valaki, hogy mi van az Aranybullában, hanem el is tudja képzelni, hogy a várjobbágy vagy szerviens, aki „ott toporzékol Székesfehérváron”, milyen körülmények között él, hogy van felöltözve, bele tudja magát élni a korszakba a tanuló. Példaként említette az érettségi követelményeknél, hogy a vallástörténet és eszmetörténet arányát megnövelték, a gazdaság, életmód (munkaügy) arányát pedig csökkentették.

A hun birodalom megerősödésénél valószínűleg van politikai megrendelés, „trend lett kideríteni a nagy sztyeppei rokonságot”. Az ördög a részletekben rejlik; valamit persze lehet tudni erről, csak az a kérdés, hogy mennyit, mit és mennyire fontos. Mondott másik példát is: a második világháború egyik csatáját betették ide is, a tordai csatát. Lehet látni, hogy ez azért került be, mert van olyan megrendelés, hogy több magyar dicsőség legyen. De az a vicc – mondta Lőrinc László – hogy a tordai csata, amely 1944. szeptember közepétől októberig tartott, és elkeseredett harc volt magyar-német részről a szovjet és román csapatok ellen, hosszabb távon értelmetlen volt, közben a kiugrásról tárgyaltak, és közben nagyon sokan dezertáltak.

Említette az 1980-as évekbeli érettségiket is, amikor lehetett úgy beszélni 1956-ról, hogy igaz is legyen, „és a kecske is jóllakjon”. Szerinte egyébként a történelemtanárok kisebb része az, aki ideologikus történelmet tanít. Az viszont borzasztó rossz, hogy „kettős beszéd alakul ki, mint a Rákosi-korszakban, otthon mást kell mondani, és mást az iskolában”. Bár a kritikai szemlélet kifejezést kivették a kerettantervből és ez is mutat valamit (a helyére a történeti szemlélet kifejezés került), a középiskolások között mindig jelen van a kritikus hozzáállás, nem lehet tönkretenni ezt a generációt.

„Á, biztos keresztülnyomják” – mondta Lőrinc László arra, hogy ezek a követelmények átmennek-e a gyakorlatba. Szerinte egyébként a szabályozás ideológiai részénél sokkal rosszabb az adatok követelése, hogy emiatt a történelemtanárok egy része visszazökkenhet a régi módszerek világába, amikor neveket és évszámokat kell visszakérdezni.

Forrás