A
földjeiket övező őserdő jelentős részének kiirtásával Angkor egykori
lakói maguk gyújtották meg annak az ökológiai bombának a kanócát, amely
lerombolta a világ egykor talán legnagyobb városi civilizációját – vélik
azok a régészek, akik az elmúlt időszakban új módszerekkel kutatták ezt
a térséget. (Forrás: Index)

A múlt a
jövő fenyegetéseire is figyelmeztethet: a történelem a kutatást végző
Mitch Hendrickson szerint megismételheti magát, ha folytatódik az Angkor
mesés romjainak megcsodálására tömegesen érkező turisták kiszolgálása. A
szakértők már korábban aggodalmaikat hangoztatták a műemlékek
állapotával kapcsolatban. Figyelmeztettek arra is, hogy a szomszédos
Sziemreapban épülő szállodákat, vendégházakat és a lakosság növekvő
igényeit ellátó talajvíz gátlástalan kiszivattyúzása kikezdheti a több
száz éves templomok alapzatát, emiatt azok megsüllyedhetnek és
összeomolhatnak. „Nagyon sok építkezés folyik anélkül, hogy a hosszútávú
következményekre gondolnának. Sziemreap nagyon hamar felfalhatja
önmagát és életképtelenné válhat” – fogalmazott Hendrickson, a sydney-i
egyetem régésze.

A 9. és a 14.
század közötti aranykorban az angkori királyok uralkodtak Délkelet-Ázsia
jelentős része fölött. Erre több olyan város emlékeztet, mint az
egykori Angkor Vat, amelyet a vallási építészet csodájának tekintenek.
Az angkori civilizációnak a közfelfogás szerint egy 1431-ben, a mai
Thaiföld felől indított támadás vetett véget, de az ausztráliai egyetem
Nagy Angkor Projekt nevű kutatási programjában dolgozó tudósok szerint a
város hanyatlását ennél korábbi ökológiai erők indították
el.

Megállapításaik alátámasztják
Bernard-Philippe Groslier francia régész korábban, az 1950-es években
kifejtett elméletét, amely szerint Angkor összeomlása azért következett
be, mert túlságosan kizsákmányolta a környezetet. A térség lakói először
csak a Sziemreaptól délre lévő, alacsonyabban fekvő területeken
termesztettek rizst, később azonban letarolták a környező őserdőt is és
80 kilométerrel északabbra, a Kulen hegy lejtőjét is művelni
kezdték – mondta Roland Fletcher, a kutatás egyik régész
résztvevője. Ezért áradások keletkeztek, a hegyoldalról nagy mennyiségű
talajt és homokot sodort le a víz, eltömítve a csatornákat, megbénítva a
vízgazdálkodási rendszert.

A
kutatók a NASA légi felvételeire és a 3100 négyzetkilométeres területen
végzett helyszíni felmérésekre alapozva megállapították, hogy a mintegy 1
millió lakosú hajdani város sokkal nagyobb volt, mint korábban
feltételezték – messze a legnagyobb a Földön az iparosítás
előtti korban. Óriási öntözőrendszer tartozott hozzá, beleértve két
hatalmas mesterséges víztározót – ezek talán nagyobbak is
voltak, mint amit a tényleges szükséglet indokolt volna. Erre az lehet
az egyik magyarázat, hogy Angkor uralkodói elsősorban hatalmukat,
erejüket kívánták bizonyítani megépítésükkel. Az egyik ilyen tározó
Fletcher szerint a legnagyobb mérnöki műtárgy volt az iparosítás előtti
világban, 50 millió köbméter víz tárolására lehetett képes. A tudósok
vizsgálják, milyen erdőirtással járt ezeknek a terveknek a
megvalósítása – mert ez lehet Angkor pusztulásának
kulcsa.

Ma a turizmus jelenthet
hasonló veszélyt. „Ugyanazok a jelenségek, amelyek tudomásunk szerint a
hajdani Angkor problémáit okozták, lényegében megismétlődnek napjainkban
Angkor térségében: például a víz olyan mértékű fogyasztása, ami nem
folytatható, a távolabbi hatásokkal egyáltalán nem számoló nagyarányú
fejlesztés. Pedig lenne mit tanulni abból, ami korábban történt itt” –
nyilatkozta Damian Evans, aki szintén részt vett a
kutatásban.