Az
Európai Parlament egy tegnap megszavazott új törvénymódosítása többek
között a tagállamok polgárai által felhívott weboldalak címeinek
feltétel nélküli naplózását és a naplóállományok megőrzését teszi
kötelezővé a tagországok számára.
(Forrás: PCFórum)

Akár a fenti – egy néhány évvel ezelőtt
bemutatott film nyomán szabadon alkotott – címet is viselhette volna az
Európai Parlament egy tegnap megszavazott új törvénymódosítása, amely
többek között a tagállamok polgárai által felhívott weboldalak címeinek
feltétel nélküli naplózását és a naplóállományok megőrzését teszi
kötelezővé a tagországok számára. Az új szabályozást ratifikáló
tagállamokban ugyanis ezt követően gyakorlatilag évekre visszamenőleg
bármelyik internetezőről meg lehet majd utólag mondani, hogy pontosan
milyen oldalakat és hányszor is látogatott meg a Világhálón tett
kirándulásai során.

A 378
szavazattal 197 ellenszavazat mellett elfogadott új törvény az internet
mellett a telekommunikáció más formáira, így a vezetékes és
mobilhívásokra, valamint az SMS-ekre is vonatkozik, amelyekről szintén
pontos naplót kell vezetniük a szolgáltatóknak, és ezeket az
állományokat akár két év múlva is be kell tudni mutatniuk, ha a nyomozó
hatóságok erre kérik őket. Maguk a beszélgetések ill. az üzenetek
tartalmának rögzítését ugyan az EU-s szabályozás nem írja elő, de ettől
természetesen az egyes tagországok saját belátásuk szerint eltérhetnek,
sőt, ha a helyi törvényhozás úgy ítéli, akár két évnél hosszabb időre is
megkövetelheti azok megőrzését.

A
törvény elfogadását elsősorban az EU jelenlegi elnöki posztját betöltő
Nagy-Britannia szorgalmazta, az idén nyáron Londonban elkövetett
robbantásokat követően. Szerintük az új szabályozás jelentős mértékben
segíti majd a további terrortámadások megelőzését, illetve a szervezett
bűnözés más formái elleni harcot is a rendvédelmi szervek
számára.

Az új törvény egyébként a
naplózással és azok archíválásával kapcsolatos költségekre fedezetet
vagy támogatást nem biztosít, így azokat maguknak a telekommunikációs
szolgáltatóknak kell állniuk, akik természetesen a költségeket
ügyfeleikre fogják továbbhárítani. Így végső soron folyamatos
megfigyelésüket pont azok az állampolgárok fogják megfinanszírozni, akik
ennek alanyait is képezik majd.

Az
új szabályozást az ilyen esetekben automatikusan akcióba lendülő
polgárjogi szervezetek mellett komoly szakmai körök is kritizálják, akik
erősen megkérdőjelezik a módszer hatásosságát és indokoltságát.
Ellenérveik között például megemlítik, hogy a legjelentősebb –
gyakorlatilag teljesen anonimnak tekinthető – internetes levelező- és
webszolgáltatók nem tartoznak az EU hatásköre alá, így a valódi
terroristák számára azok segítségével továbbra is igen egyszerű lesz a
naplózás és megfigyelés elkerülése, és ilyen módon kommunikációjuk az
európai bűnüldöző szervek előli elrejtése.

Ezen kívül erősen kérdéses az is, hogy az iszonyatos
mennyiségű gyűjtött adatból vajon képes lesz -e bárki is a
terrormegelőzés szempontjából érdekes információkat kiválogatni, és hogy
az információkat nem használják -e majd fel ezekkel a feladatokkal
össze nem egyeztethető célokra is.

Az új szabályozás törvényerőre az egyes tagállamokban
azt követően fog lépni, hogy azt a helyi törvényhozás is elfogadja és
ratifikálja.