Nincs kötelező szabályozás a trianoni emléknap iskolai megemlékezéséről. Az fn.hu utánajárt, hogyan emlékeznek az oktatási intézményekben Trianonra pénteken. Megkérdezték Miklósi Lászlót, a TTE elnökét is.

A trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító törvény nem rendelkezik az oktatási intézményekben tartott megemlékezések előírásáról vagy lebonyolításáról.
A trianoni emléknap eddig a magyarság egyéb nemzeti emléknapjai között szerepelt, külön szabályozás nem szólt róla. A törvény nem említi a nemzeti emléknap kifejezést sem, csupán a nemzeti összetartozás napjaként jelenik meg június 4-e a jogszabályban.

Amennyiben az emléknap gyásznap is lenne egyben, akkor a rendelet szerint az iskolákban tanóra vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kellene tartani. Egyelőre azonban az iskolákra semmiféle kötelező jellegű előírás nincsen a trianoni emléknappal kapcsolatban. Ezt persze nem is igazán lehetett volna kivitelezni, hiszen a törvényt hétfőn fogadta el az Országgyűlés, és a köztársasági elnök csütörtökön írta alá.

Az fn.hu által megkérdezett iskolaigazgatókat nem érte teljesen váratlanul a kérdés, de többségében úgy vélték, nagyon gyorsan történt az egész emléknappá nyilvánítás, ezért hivatalos megemlékezést sok intézményben nem tartanak. Máshol viszont ünnepi műsorral vagy államtitkári levélolvasással emlékeztetik a tanulókat a trianoni békediktátumok történelmi és nemzeti jelentőségére.

Az államtitkár levelét olvassák a diákoknak

A budai Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium felső tagozatos és gimnazista diákjainak Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár levelét fogják felolvasni. A Szent Margit Gimnázium igazgatója, Görbe László azt mondta, náluk külön ünnepség nem lesz, Koltay Gábor Trianon c. filmjét fogják levetíteni a diákoknak. A Baár-Madas Református Gimnázium titkárságán jelezték, minden osztályban egy tanár irányításával diákok készülnek műsorral az emléknap alkalmából.

Nem kötelező, de azért beszélnek róla

A budapesti iskolák közül a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Székelyné Nagy Zsuzsanna úgy fogalmazott, gyorsan érte őket a nemzeti emléknappá nyilvánítás, ezért a történelemtanárokkal közösen fognak dönteni a trianoni megemlékezések jövőbeni formájáról. Természetesen ezt a kötelező jellegű kormányzati rendelkezések is befolyásolják majd.

Az igazgatónő viszont kiemelte, hogy az évforduló alkalmából a gimnáziumi osztályokban külön történelem óra keretében lesznek beszélgetések a békediktátumok aláírásának és következményeinek kontextusairól. A nemzeti emléknapok közül az iskolában egyébként az 56-os és a 48-as évfordulókat ünneplik központi ünnepség keretein belül, az emléknapok közül pedig a Holokauszt és a kommunista rendszer áldozatainak emléknapja alkalmából az iskolarádió közvetít emlékműsort minden évben. A legvalószínűbbnek ez a verzió tűnik Trianon esetében is.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatóhelyettese, Gáncs Zsuzsa elmondta, központi ünnepség náluk nem is igazán szokott lenni, ezért erre ez alkalommal sem kerül sor.
Hozzátette, a diákokat egyébként sem szokták kötelező jelleggel megemlékezésekre tuszkolni. Az emléknap ezért majd teljesen decentralizáltan zajlik. A 7.-től a 13. évfolyamokig a tanári kar maga dönti el, milyen keretek között tartja fontosnak a téma kibeszélését.

Egy pesti gimnázium igazgatója név nélkül úgy nyilatkozott, hogy mivel egyelőre semmiféle kötelező jellegű előírás nem érkezett állami oldalról, ezért nem tartanak külön megemlékezést, és a történelemórákon sem foglalkoznak előírásszerűen ezzel a témával, ez a tanárok önálló döntése. Hozzátette, az önkormányzat, mint intézményi fenntartó ugyanakkor rendelkezett a gyászlobogó kitűzéséről az emléknap alkalmából.

A diákok saját családtörténetükön keresztül tanulhatnák

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a legfontosabb szempont, hogy a tanár mit mond, illetve ha a diák kérdez, milyen választ kap rá. Az egylet csütörtökön bemutatott Egyezzünk ki a múlttal című kiadványát a történelem reális megközelítésének szentelték, akár a megrögzött illúziókkal való leszámolás árán is. A mű foglalkozik többek között a trianoni békét övező mítoszokkal (pl. Trianon volt a legnagyobb büntetés, a zsidók és/vagy a Tanácsköztársaság okozta az országvesztést) és azok szerepével az oktatásban.

Miklósi László úgy véli, fontos szempont az is, hogy a poszttrianoni időszakban meg kellett élni azt, hogy az ország (az Osztrák-Magyar Monarchia részeként) nagyhatalomból a trianoni döntés utáni Magyarországként kishatalommá vált. Ugyanakkor napjaink Európájában Magyarország területét és népességét tekintve inkább középhatalomnak számít.

A történelemoktatás feladata ugyanakkor a határon túli magyarok sorsának, történelmének, valamint jogaik érvényesülésének nyomon követése – állítja az egylet elnöke. Ebből a szempontból Miklósi László különösen szerencsésnek tartaná, ha a diákok utánanéznének saját családjuk történelmének is. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy a nagyszülők, dédszülők a történelmi Magyarország mai határokon kívüli részeiről származnak, így személyessé válhat a múlt, és könnyen lehet azt ütköztetni a források, a történelemkönyvek vagy a többi diák családtörténetének részleteivel.

A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint tartozunk ezeknek a kérdéseknek a kibeszélésével, ez nagyban hozzájárul reális önképünk kialakításához. El kell kezdeni végre közös traumáink társadalmi megbeszélését. Az iskolákban azonban már most számos emléknap van, ezért a kötelező emléknappá nyilvánítást Miklósi László nem tartaná célravezetőnek. Úgy véli, a jó tanárok így is foglalkoznak az üggyel, annak aktualitása nyomán, hiszen az iskola sem vonhatja ki magát az ehhez hasonló fontosságú társadalmi kérdések megtárgyalása alól.

Eredeti cikk »