Az alábbiakban néhány számunkra fontos szempontot vizsgálunk: mit sikerült elérnünk, s mit nem.
A Történelemtanárok Egylete – ahogy a TTE Hírmondó korábbi számaiban is közöltük – folyamatosan figyelemmel kísérte a közoktatási törvény módosítását; önállóan vagy más pedagógus szakmai szervezetekkel közösen állást foglalt a törvénymódosításról. Az alábbiakban néhány számunkra fontos szempontot vizsgálunk: mit sikerült elérnünk, s mit nem. Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy a jelenleg érvényes közoktatási törvény szakszerűbb, kiérleltebb, egyértelműbb az 1993-ban elfogadottnál. A változtatások jelentős többsége (legalább 80 %-a) feltétlenül támogatandó – bár ezek nagy része technikai jellegű pontosítás. A fennmaradó néhány kérdés viszont igen fontos, az oktatás alapkérdéseit, -feltételeit, -kereteit -mindennapjait határozzák meg, s hosszútávra ható következményekkel járnak.
A testület szakmai jellege erősödött, feladatköre szélesebb lett
Téma
Elértük
Nem értük el
Megjegyzés
A pedagógus szakmai szervezetek szerepéről, jogairól külön bekezdésben rendelkezzen a törvény
Magán-beszélgetésekben kormánypárti és ellenzéki képviselők támogatták a javaslatot,egy ideig a kormányzati anyagban is szerepelt
A T. Ház többsége nem támogatta a javaslatot, így az ígéretek ellenére végül – nem került be a törvénybe
Példátlan siker, hogy esélye volt e javaslatnak; az oktatási bizottságban az ellenzéki indítványként benyújtott indítványt a bizottság tagjainak több mint 1/3-a támogatta.
A Köznevelési Tanács tagjainak delegálása, a testület jogosítványai
A testület szakmai jellege erősödött, feladatköre szélesebb lett
Nem fogadták el javaslatunkat: tisztán szakmai jelölés alapján álljon fel e testület, vagyis a miniszter ne delegáljon tagokat
A vegyes jellegű testület felállása kompromisszum a korábbi minisztériumi törekvéshez képest, miszerint kizárólag a miniszter (s ne a szakmai szervezetek, egyetemek-főiskolák és az MTA) válassza ki e testület tagjait
Tankönyvvé minősítés
Továbbra is az Országos Köznevelési Tanács javasolhatja, melyik kéziratból legyen tankönyv
Nem rendelkezik a törvény a tankönyvelbírálás menetéről; kérdéses, mi a választott szakmai testület és mi a hivatal feladata
A TTE a szakmai testületeknek kívánna döntési szerepet adni
Tankönyvválasztás
Nem az iskolai program rögzíti a választható tankönyvek, taneszközök listáját
A munkaközösség véleményének kikérése után – a helyi program figyelembevételével – a szaktanár választhatja meg a tankönyvet
A NAT kiadója
Javaslatunk szerint nem a kormány, hanem a miniszter adta volna ki a NAT-ot, az érettségi valamint az alapvizsgaszabályt
A TTE elsődlegesen szakmai és nem politikai kérdésnek tekinti e szabályokat
Kétszintű érettségi
A törvény – egy tudatosan homályos – megfogalmazása értelmezhető úgy, hogy kétszintű lesz az érettségi vizsga
Továbbra sem egyértelmű, ki mit ért e fogalmon; a szakmai konszenzus hiánya ellenére (politikai kérdésként kezelve) nem változtattak e kitételen; miniszteri rendelet szabályozza majd e kérdést
Fiskális szemlétet:Óraszámok, osztálylétszám, csoportbontás, tanárok kötelező óraszáma, magasabb térítési díjak
Az ún. előkészítő bizottságban (a szakszervezetek bevonásával, a civilszervezetek kihagyásával) finomítások történtek A lényeg – törekvésünk ellenére -nem változott: a változtatások kizárólag fiskális (s nem szakmai) célokat szolgáltak
Okiratkiállítási díj
A Tárca korábbi javaslata ellenére ezután sem kell okiratkiállítási díjat fizetni az érettségi vizsga letételekor