Barack
Obama megválasztott amerikai elnök vonattal utazott Philadelphiából
Washingtonba annak emlékére, hogy példaképének tekintett elődje, Abraham
Lincoln 1861-ben ugyanezen az útvonalon, szintén vasúti úton jutott el a
fővárosba. (Forrás: Múlt-kor)

„Itt
kezdődött az amerikai utazás (…) farmerek, ügyvédek, kereskedők és
katonák egy csoportja összegyűlt, hogy kinyilvánítsa függetlenségét” –
mondta utazásának kezdete előtt a pennsylvaniai városban Obama, utalva
arra, hogy a keleti parti városban mondták ki az Egyesült Államok
megszületését, fogadták el a függetlenségi nyilatkozatot 1776-ban. „Új
függetlenségi nyilatkozatra van szükség, az ideológiától és a kicsinyes
gondolkodástól való függetlenségére (…) építsünk a népnek felelős
kormányt – fogalmazott. – Tegyünk azért, hogy ez a választás nem a vége
annak, ahogy megváltoztatjuk Amerikát, hanem a jövő kezdete és
ígérete.”

Obama és családja Philadelphiából utazott a
fővárosba, ahol kedden iktatják be hivatalába az Egyesült Államok
történelmének első afro-amerikai elnökét. Joe Biden leendő alelnök
lakóhelyén, a delaware-i Wilmingtonban szállt fel a vonatra, amely ezen
kívül még egy helyen, a marylandi Baltimore-ban állt meg, ahol Obama
rövid beszédet mondott. Az Obamát szállító, amerikai zászlókkal
díszített nosztalgiakocsit tíz Amtrak-szerelvény mögé csatolták, amelyen
több száz vendég, újságírók és a leendő elnök munkatársai utaztak.A
leendő 44. elnök a következő napokban több olyan eseményen is részt
vesz, amelyen adózni fog Lincoln emlékének; a beiktatási ünnepségsorozat
vasárnap kora délután kezdődik a washingtoni Lincoln-emlékműnél Obama
fellépésével és az azt követő koncertekkel.

Bár Obama
útját is szigorú biztonsági intézkedések övezték, az utazás nem olyan
titkos, mint nagy elődje, a 16. elnök esetében volt, aki a polgárháború
küszöbén utazott az Egyesült Államok korábbi fővárosából Washingtonba.
Lincoln életét veszély fenyegette, tervezett merényletekről érkeztek
hírek. Az egyik jelentés szerint aláaknázták a sínpályát Baltimore
előtt, az elnök ezért minden feltűnést kerülve, álruhában utazott, és
vonatot is váltott. Közvetlen kíséretén kívül senki sem tudta, hogy
Washington felé tart vasúton.

A
vonatozással régi hagyományt elevenítettek fel, amelyet utoljára Dwight
Eisenhower gyakorolt 1953-ban. Nem Lincoln volt azonban az első elnök,
aki megtette a Philadelphia-Washington közötti vasúti utazást, hanem
William Henry Harrison, 20 évvel korábban, 1841-ben. Harrison nevéhez
nem sok minden fűződik az amerikai elnökök sorában; leghosszabb, 8443
szavas beiktatási beszédével mindenesetre bevonult a történelembe. Nem
véletlen, hogy a leghosszabb beiktatási beszéd a legrövidebb elnökséghez
kapcsolódik: Harrison 1 óra 40 percen át kalap és kabát nélkül beszélt a
viharos hidegben, megfázott, tüdőgyulladást kapott és rá egy hónapra
meghalt.

Eisenhower vonata 1953. január 18-án csak
egyórás késéssel indulhatott el, mert az elnök még írta beiktatási
beszédét. Eisenhower, Obamával szemben, nem állt meg útközben; ő és
kísérete a washingtoni Union Station pályaudvar előtt mintegy 90
méterrel leszállt a vonatról, és limuzinokban folytatta útját. A
Philadelphia-Washington 137 mérföldes (220 kilométeres) utat Harrison és
Eisenhower között több elnök is megtette.

A
vasúthálózat robbanásszerű bővülésével az elnökök fő közlekedési eszköze
a vonat lett, és a kampányokban elterjedt a vonatos kampányolás: a
jelöltek a kocsik hátsó peronjáról szónokoltak. Legalább 14 elnök
utazott washingtoni beiktatására Philadelphiából vonattal. Így tett
mások mellett Franklin D. Roosevelt is 1933-ban, amikor az ország
bankrendszere a nagy gazdasági válság közepette összeomlóban volt; az
elnök amúgy eseménytelen útján New York és Washington között
tanácsadóival egyeztetett.