Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Facebook oldalán a Történelemtanárok Egyletére utalva azt állította, hogy „az átdolgozott történelemtankönyveket nem sokkal megjelenésük után durva, politikai alapú, a szakmai érveket nélkülöző, szemlélet- és ízlésbeli (tehát nem szakmai és tényszerű) támadás érte.”

Rétvári Bence: “Mint az előre várható volt, az átdolgozott történelemtankönyveket nem sokkal megjelenésük után durva, politikai alapú, a szakmai érveket nélkülöző, szemlélet- és ízlésbeli (tehát nem szakmai és tényszerű) támadás érte több médium felületein.

A kritikák megalapozatlanságát jól jelzik, hogy ezen könyvekből még egyetlen tanár egyetlen órát sem tartott, tehát, mint „A tanú” c. film híres jelenetében az „ítélet” már előbb készen volt, mint maga a „per”.

A kritikák közös pontja, hogy sajnálatos módon teljes mértékig figyelmen kívül hagyják az átdolgozott kötetek modernitását és valódi erényeit, így teljesen egyoldalúak.”

A gyakorlatban is megvalósult a tananyagcsökkentés, elvégezhető mennyiségű a tananyag

“Bár a hazai történelemtanárok számára a legkonszenzusosabb egyetértési pont, egyúttal igen határozott igény volt a tananyagcsökkentés, a kritikák e területen mégis ellentmondásosak, mi több tananyagrészek kimaradását sérelmezik (így nehezen komolyan vehetők), ami nélkül lehetetlen lett volna tananyagot csökkenteni.

Valójában a tankönyv (és a tanterv) alkotói igen bátor lépéseket tettek és valóban ki mertek hagyni hagyományosan megszokott témákat is.

Ilyen módon a kötetek kézzel foghatóan (értsd: oldalszámban jól mérhetően: 50-60 oldallal – mintegy 20–30 %-kal) rövidültek, ami több évtizedes távlatban is a legjelentősebb, valódi csökkentés. Tulajdonképpen elmondható, hogy a rendszerváltoztatás óta tankönyvi szinten sosem valósult meg még ilyen mértékű tananyagcsökkentés.

A korábban „újgenerációs” néven jegyzett,

frissen megjelent új 9. osztályos gimnáziumi kötet például a maga 176 oldalas terjedelmével közel fele olyan hosszú, mint példának okáért a könyveket éles kritikában részesítő Történelemtanárok Egylete (TTE) alelnöke által is jegyzett 307 oldalas, korábbi 9. évfolyamos kötet (Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Élő történelem I. A 9. évfolyam számára. Műszaki Kiadó, 2009.), mely ráadásul a régi tantervi szabályozásnak megfelelően csak az első ezredfordulóig tartalmazza a történelmet, így arányaiban tehát több, mint kétszer olyan hosszú, mint az említett új kötet!

Ennek kapcsán továbbá fölvetődik a kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni egy olyan bírálatot,

melynek megalkotásában az állami tankönyvkiadás közvetlen kárvallottjai is közreműködnek.

Abszolút megérthető, ha olyan szerzők, akiknek tankönyvei az új, családok százezreinek életét megkönnyítő, ingyenes tankönyvellátást lehetővé tevő szabályozás miatt kerültek le a tankönyvlistáról, nem tudnak elfogulatlanul gondolkodni az új kötetekről.

Így tehát sokkal érdemesebb lesz majd a valóban független és szakmai elemzésekre figyelni.”

A Történelemtanárok Egylete mindezt cáfolta

“Ezzel szemben a nyilvánosságra hozott elemzésünkben kizárólag történész- és pedagógiai szakmai érveket fogalmaztunk meg. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy szakmai véleménynyilvánítást politikai alapú támadásnak minősítsenek.

Az államtitkár nem egyenlő mércével mér. Közleményében elemzésünk szakmaiságát elvitatva olvasható: „A kritikák megalapozatlanságát jól jelzik, hogy ezen könyvekből még egyetlen tanár egyetlen órát sem tartott…”
Ugyanezen bejegyzése végén így dicséri az új könyveket: „ A frissen elkészült átdolgozott könyvek a fentebbiek értelmében kifejezetten korszerű, jól tanítható taneszközök.”

A TTE véleményét megfogalmazók gyakorló történelemtanárok és tankönyvszerzők,

ezért – bár ezt furcsállja Rérvári úr –

az új tankönyvekről annak tanítási tapasztalata előtt is érdemi véleményt tudnak formálni.

Az államtitkár kijelentette: „fölvetődik a kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni egy olyan bírálatot, melynek megalkotásában az állami tankönyvkiadás közvetlen kárvallottjai is közreműködnek”.

A szakmai szempontok szerint érvelő történelemtanárok véleménye mindenképp megfontolásra érdemes. A szakmai érvek ütköztetésére nyilvános vitára hívjuk ki a tankönyv készítőit.”

Budapest, 2020. 06. 29.
A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya

Forrás